Kulcsszerepet játszik játszik a hadsereg számos országban a világjárvány leküzdését szolgáló erőfeszítésekben. A katonák részt vesznek például a közterületek fertőtlenítésében, a határvédelemben, az egészségügyi védőfelszerelések és gyógyászati eszközök célba juttatásában.
A NATO sem marad ki a segítségnyújtásból, hiszen az észak-atlanti szövetség tagországai igénybe veszik szállítási, logisztikai és infrastrukturális kapacitásait. Ezeket a küldetéseket a szövetség európai főparancsnoka, Tod D. Wolters amerikai tábornok koordinálja, aki a védelmi miniszterek csütörtöki videokonferenciáján részletesen beszámolt arról, hogyan támogatja a szervezet a járvány elleni küzdelmet. A szövetség mostanáig százszor vetette be légi járműveit egészségügyi személyzet és felszerelések célba juttatására. 25 tábori kórház felállításában segédkezett és 4 ezer fős katonai egészségügyi kontingenssel járul hozzá a megelőző és gyógyító tevékenységhez a tagországokban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozáson arra kérte a szövetségeseket, hogy bocsássanak rendelkezésére újabb, a járvány idején alkalmazható katonai képességeket. Mint sajtótájékoztatóján kifejtette, a pandémia idején nyújtott segítség is bizonyítja, hogy a katonai célú kiadások növelése nem csak a katonai, hanem az egészségügyi fenyegetések leküzdését is jól szolgálja.
A miniszterek megállapították, hogy a koronavírus felbátorította a potenciális ellenséget, a járvány nyomán erősödtek a szövetséget érő biztonsági kihívások, legyen szó akár terroristákról, akár a kelet-ukrajnai szeparatistákat támogató és a dezinformációs kampányban élenjáró Oroszországról. A védelmi miniszterek megerősítették, hogy a NATO műveleti készültsége nem gyengült, a szövetséges erők továbbra is képesek bármilyen veszély és fenyegetés elhárítására. Leszögezték azt is, hogy markáns választ adnak a koronavírussal együtt terjedő hamis információk áradatára, és az Európai Unióval együttműködve igyekeznek azonosítani, ellenőrizni és leleplezni az álhírek terjesztőit. A NATO-főtikár sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a propaganda és a dezinformáció elleni legjobb fegyver a szabad és független sajtó, amely képes ellenőrizni és számon kérni a tényeket.
A 30 miniszter megvitatta a járvány hosszútávú, geopolitikai hatásait is. Mint Jens Stoltenberg fogalmazott: korai még hosszútávú következtetéseket levonni, de az máris látszik, hogy “vannak, akik a gazdasági nehézségeinket majd arra akarják felhasználni, hogy egyes tagállamokban bevásárolják magukat kritikus iparágakba és infrastruktúrákba, ami megrendíthetné a NATO fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét”.
