A koronavírus-járvány idején a krónikus betegek és az idősek mellett a dohányosok is fokozott veszélyben vannak. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a leszokás hatásai már 2-3 nap után is érezhetően javítják a tüdő működését.
A légutak felszínét borító nyálkahártya csillószőrös hámsejtjei biztosítják a fizikai védelmet a kórokozókkal, a levegőben található szennyeződésekkel szemben: a folyamatosan mozgásukkal a külvilág felé „söprik” a betolakodókat. Dohányzás hatására azonban lebénulnak és nem tudják betölteni védelmi funkciójukat, ezért a kórokozók gond nélkül megtapadhatnak a nyálkahártyán, ahonnan a termelődő váladékkal az alsóbb légutak felé juthatnak – magyarázta a szakorvos.
Krónikus betegségek és dohányzás: kettős kockázat
Ha valaki asztmás vagy COPD-s, vagyis krónikus légúti betegségben szenved, a koronavírus-járvány szempontjából is rizikócsoportba tartozik. Elsősorban az olyan, súlyosabb állapotú betegek a veszélyeztetettek, akik elhízottak és már társbetegségeik is vannak, például szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség. A vírusfertőzés szempontjából a dohányzás egészséges emberek körében is fokozott kockázatot jelent, de a sokszorosára nő a rizikó, ha valaki légúti betegsége mellett dohányzik is. És ez nem ritka – jegyezte meg a tüdőgyógyász. A járvány időszakában fokozott figyelmet kell fordítani a légúti betegség gyógyszereinek rendszeres használatára is, az egyensúlyi állapot fenntartására.
Szinte azonnal van változás
A jelenlegi helyzetben a szorongás, bizonytalanság csökkentésére ugyan nőhet a dohányzás iránti igény, érdemes azonban mérlegelni a kockázatot, különösen, ha krónikus légúti betegséggel is küzdünk. A dohányzás abbahagyását követően azonnal jelentkeznek a pozitív hatások. Általában már 2-3 nap múlva tapasztalható, hogy kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, ritkul a köhögés és a krákogás. Egy hónap múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nő az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut. 2-3 hónap múlva pedig már a légzésfunkciós értékek is javulhatnak.
Leszokáskor az első 2-3 hét a kritikus időszak, ezt követően a megvonási tünetek jelentősen enyhülnek. Ebben az időszakban átmenetileg akár be lehet vetni az e-cigarettát is. „Ennek rövid ideig tartó használata javasolt a nikotintartalmú rágó és tapasz mellett, de nem ajánlott tartósan rászokni, mert nem tekinthető a dohányzás kevésbé káros alternatívájának.” A dohányzás abbahagyását követően a krónikus légúti betegségek tünetei is javulnak, kevesebb gyógyszerre lehet szükség a tünetmentességhez. Érdemes konzultálni a tüdőgyógyásszal, aki az asztmás és a COPD-s tünetek változását követve állítja be az adagolást – mondta a szakorvos.
A betegség lefolyását is nehezítheti
A cigarettázókra azért is lehet sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés, mert a dohányzás ártalmai nemcsak a tüdőt, hanem minden szervet érintenek. A dohányzás sokszor tüdőtágulatot és az immunrendszer károsodását is okozza, ezek valószínűleg nehezítik a betegség lefolyását, vagyis a krónikus légzőszervi gyulladás és a gyengült immunrendszer miatt rosszabban reagál a cigarettázók szervezete a fertőzésekre – írta az Index.
Több tanulmány is azt mutatta, hogy a dohányosoknál magasabb a szövődmények kialakulásának és a halálozásnak a kockázata az új koronavírusos megbetegedések során. Egy kínai tanulmány, amelyben ezer esetet vizsgáltak meg, szerint az aktív dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzív kezelésre, lélegeztetőgépre vagy halt meg, míg ez az arány a nem dohányzók esetében 4,7 százalék volt.
A kutatások szerint a cigarettafüst következtében a tüdőben felhalmozódnak az ACE2-receptorok, amelyeken keresztül a vírus bejut a szervezetbe. A kutatások szerint a dohányosoknál komolyabb a betegség lefolyása, mint a nem cigarettázóknál – mondta Jason Sheltzer, a New York-i Cold Spring Harbor laboratórium munkatársa, ami az ACE2-receptorok számának emelkedésével magyarázható. Stephanie Christenson, a Kalifornia Egyetem kutatója viszont azt mondta, hogy ez a feltételezés meglehetően spekulatív, ugyanis nem tudni pontosan, hogy a betegség lefolyását hogyan befolyásolja az alacsony vagy a magas ACE2-receptor-szám. Szerinte a dohányzás annyi kárt okoz a testben, hogy nem az ACE2-receptorok számának növekedése okozza a legnagyobb problémát.
Joan Smith és Jason Sheltzer elhunyt emberek, patkányok és egerek tüdőszöveteinek, valamint embereken végzett tüdőműtétetek során vett szövetek vizsgálata alapján arra jutott, hogy az ACE2 receptorok száma nincs összefüggésben az életkorral. Ezt követően öt hónapon keresztül napi 0, 2, 3 vagy 4 órán keresztül hígított cigarettafüstnek kitett egerekből származó szöveti mintákat vizsgáltak, és igazolták, hogy minél több füstnek van kitéve a tüdő, annál több az ACE2-receptor. 80 százalékkal több ilyen receptor volt azoknak az egereknek a tüdejében, amelyek a legnagyobb dózisban kapták a füstöt, azokhoz képest, amelyek egyáltalán nem szívtak cigarettafüstöt. Az embereknél hasonló volt a helyzet, 40-50 százalékkal több ACE2-receptor volt a dohányosok tüdejében, mint a nem dohányzókéban. Ebben az esetben is azt figyelték meg, hogy az elszívott cigaretták számának emelkedésével párhuzamosan nőtt a receptorok száma, ugyanakkor az asztmában vagy a gyulladásos betegségben szenvedőknél nem volt kiugróan magas az ACE2-receptor-szám. Az is kiderült, a dohányzásról leszokóknál látványosan csökkent az ACE2-receptorok száma.
Azt is megfigyelték, hogy az ACE2-receptorok azokon a sejteken jelennek meg, amelyek oxigént és szén-dioxidot juttatnak a tüdőbe, vagyis a gázcserét végző alveoláris sejtek érintettek a leginkább, valamint a nyálkát termelő kehelysejtek. Míg a nem dohányzóknál utóbbiak leginkább az orrban és a torokban halmozódnak fel, a dohányosoknál a tüdőben is nagy számban jelen vannak. Egy 1999-es jelentés szerint ez a szervezet egyfajta védőmechanizmusa: a ragadós nyálka összegyűjti a dohányzás következtében keletkező anyagokat a légzőrendszerből és meggátolja, hogy a tüdőbe jussanak. Hasonló a helyzet azoknál is, akik olyan helyen élnek, ahol magas a légszennyezés. A portál megjegyzi, hogy ez azonban még nem bizonyítja, hogy lenne összefüggés az ACE2-receptorok száma és a betegség lefolyása között.
