Ilyen toldozott-foltozott módon, hibáktól hemzsegő, szakmaiatlan, meggondolatlan törvényjavaslatot benyújtani felelőtlenség – a kulturális terület hat szakmai szervezetének állásfoglalása ezt a lesújtó véleményt rögzíti a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről szóló törvénytervezetről.
Két könyvtári, két levéltári szervezet, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete és a Magyar Múzeumi Egyesület vezetői írták alá a követelést, hogy jelenlegi formájában vonja vissza a kormány a kedd éjszaka a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot. Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át. A terület szakemberei hangsúlyozzák, hogy 1992, vagyis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatályba lépése óta ez lenne a legnagyobb munkajogi változás ebben a szférában. Kérik, hogy válasszák külön a szakterületek szabályozásának változtatását célzó javaslatokat a kulturális területen foglalkoztatottak jogviszonyának átalakításától, külön tárgyaljanak róluk a veszélyhelyzet után.
Ahogy korábban megírtuk, ha a parlament fideszes többsége megszavazza, novembertől az összes levéltáros, könyvtáros, múzeumi és közművelődési szakember, valamint a vidéki színházak és a fesztiválzenekarok tagjai a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnének. Az eredeti tervben még kivételként szerepelt a kormányközeli VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, de végül a Semjén Zsolt által kedd éjjel majdnem 11 órakor benyújtott javaslatból – vélhetően az elemi felháborodás hatására – kivették ezt a passzust. A kultúra és a közszféra szakszervezetei már húsvétkor tiltakoztak, sőt az összes nagy szakszervezeti szövetség közösen kérte Kövér László házelnököt, hogy vegye le a járvány végéig a tervezetet a parlament tárgyalási menetrendjéről és kezdeményezze annak átdolgozását. A konföderációk választ még nem kaptak.
Szinte valamennyi ellenzéki párt csatlakozott a tiltakozáshoz: az MSZP, a Jobbik, az LMP után szerdán a Demokratikus Koalíció alelnöke is követelte, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot. Az időzítést minden megszólaló kifogásolta, ahogy azt is, hogy nem volt mód érdemi vitára és egybehangzó az a vélemény is, hogy a 2008 óta változatlan alapbér most bejelentett 6 százalékos emelése semmire nem elég, sőt megalázó. A peticio.com oldalon a terület dolgozói azt követelik, örökre felejtse el az Orbán-kormány ezt az ötletet.
L. Simon László már 2012-ben, kulturális államtitkárként arról beszélt, hogy sokkal nagyobb szabadságot kellene adni a kulturális intézmények vezetőinek a humán- és bérgazdálkodás terén. A parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke most úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a dolgozók jogviszonyának átalakítása végre megnyitja a lehetőséget, hogy a költségvetési intézmények nonprofit kft-vé alakuljanak, a vezetők a jól teljesítő munkatársakat tartsák meg és nekik magasabb bért tudjanak adni. Az átminősítés nem befolyásolja sem az állami normatíva összegét, amit a települések lélekszámuk alapján kapnak a könyvtárak és művelődési házak működtetésére, sem pedig a múzeumok után járó támogatásokat.
