Fontos a döntések tartalma, de a döntések ütemezése is a válsághelyzetben. Ehhez össze kell gyűjteni a jó információkat, és az adott időpontban kell meghozni a döntést – indokolta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban szokásos péntek reggeli interjújában, hogy miért vártak ilyen sokáig a döntéssel.
A kijárási korlátozást a koronavírus-járvány miatt március 28-án vezették be Magyarország egész területén, ennek hatálya szombaton, április 11-én lejár. A miniszterelnök csütörtök délután jelentette be, hogy nem vezetnek be a jelenleginél szigorúbb kijárási korlátozásokat a járvány miatt, de a jelenlegi szabályozást határozatlan időre meghosszabbították. A polgármestereket emellett felhatalmazták, hogy húsvét idejére, hétfő éjfélig a saját településekre az általánostól eltérő, szigorúbb szabályokat hozzanak.
Szerinte a budapesti idősotthonok helyzete indokolta is a szigorítást. A helyzet azonban annyira eltérő településenként, hogy inkább a polgármestereket hatalmazták fel azzal, hogy szigorítsák a korlátozásokat, ahol azt szükségesnek ítélik meg.
Sokfajta igény van egyszerre jelen, de ő azon az állásponton van, hogy legyen egy országos fegyelem, és helyben hadd döntsenek arról, hogy akarnak-e szigorítani.
Mintha más országok már látnák az alagút végét, de Magyarországon ez még nem tapasztalható megfogalmazása szerint. Ausztriát egy laboratóriumhoz hasonlította, amely közel van a járvány európai gócpontjához, Olaszországhoz, ezért figyelik az országban meghozott intézkedéseket és azok hatásait.
Minden nap ellátogat egy kórházba. Hozzátette, hogy ha innen feláll, akkor is egy kórházba indul. Azt tapasztalta, hogy van még némi bizonytalanság például abban, hogyan oldják meg az intézmények például az egészségügyi dolgozók védelmét, a kiesők pótlását.
Békeidőben a lélegeztetőgépek száma kétezer körül van, ezt kell felfuttatni nyolcezer körülire a lehetséges tömeges megbetegedések miatt. A folyamat halad, de úgy véli, van még időnk.
A védekezést annyiban tartja sikeresnek, hogy lassítottuk a járvány terjedését, és az egészségügyi rendszer és a készleteink fel vannak készülve a tömeges megbetegedésre. Arra kell készülni, hogy velünk is megtörténhet, ami másokkal, például Spanyolországgal vagy Olaszországgal.
Szóba került, hogy nehéz lesz idén, hogy a húsvétot sokan szeretteiktől külön töltik, ami főleg az idős embereknek lehet nehéz, de a családi összejövetelekről most le kell mondani.
Beszélt a gazdaságvédelmi akciótervről is, illetve arról, hogy az ellenzék a londoni elemzőkkel szemben kevesli az intézkedéseket. Az ellenzékről azt mondta, hogy a járvány idején is a kormányt akarják gyengíteni és kormányra akarnak kerülni, miközben még egy idősotthon működtetésével sem tudnak megbirkózni. A válságkezelés filozófiájáról pedig azt mondta, hogy a baloldali válságkezelések mindig a megszorításokhoz nyúltak, megszorításban és elvételben gondolkodtak. 2010-ben az Orbán-kormány az ellenkező irányba indult el. A cél most az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit kell létrehozni. Nem szeretné, hogy a segélyalapú gazdálkodáshoz visszatérjen az ország.
Úgy véli, ez meg fogja oldani a bajokat, visszaállítja az ország működését.
Nagy Katalin műsorvezető megemlítette, hogy a bankok nem reklamáltak az 55 milliárdos elvonás miatt, az ellenzéki önkormányzatok viszont igen, pedig ott 34 milliárdról van szó. Orbán erre azt felelte, hogy ha a bankoknak működési zavarai lesznek, a gazdaság sem fog működni, mivel a megtakarítások elveszhetnek, a vállalkozások pedig nem kapnának kölcsönt. Úgy véli, meg kell találni azt a határt, ahol a bank vagy multi elbírja a terhet, de a lehető legtöbbet vegyék el. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben is hasonló intézkedést hoztak. Közölte azt is, hogy mindenkinek vállalnia kell valamit, az önkormányzatoknak és a pártoknak is.
Kijelentette, hogy az optimista forgatókönyve szerint a gazdaság néhány hónapon belül visszatér a korábbi ösvényre. Azt nem gondolja, hogy a 2-3 százalékos növekedés is meglehet, de úgy véli, van Magyarországnak esélye arra, hogy jól jöjjön ki a válságból.
Arra, hogy miért nem engedik el a hiányt, amit Brüsszel is megengedett, azt mondta, hogy annak nagy ára lehet. Aki ugyanis vég nélkül él ezzel a lehetőséggel és eladósodik, azt dróton fogják rángatni a hitelezők és spekulánsok. A spekulánsok szerinte azt támadják, akik rossz helyzetben vannak, de az is megtámadható, aki tud védekezni. Közölte, hogy a hiányt 3 százalék alatt fogják tartani.
