Maximum nettó 75 ezer forintos bérkiegészítést kaphatnak a dolgozók a „magyar módra átalakított Kurzarbeit” alapján. Ehhez számos, olykor teljesen abszurd és érthetetlen feltételnek kell megfelelniük a cégeknek, az egyes támogatásokra ráadásul az innovációs tárcának is rá kell majd bólintania. Az állami bérkompenzációból a home office-ban dolgozókat eleve kizárnák, és rajtuk kívül is csak azok a dolgozók kaphatnak kiegészítő támogatást, akiknél a munkaidőt minimum 15, de maximum 50 százalékkal mérsékelték. Erre a csökkentésre eső bér 70 százalékát vállalja át az állam. Mindez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) derült ki, ahol Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár informálta szerdán a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket. Erről azonban nem a kormány, hanem az érdekképviseletek vezetői tájékoztatták lapunkat.
Hogy mi lesz a kényszerszabadságon lévőkkel, vagyis azokkal a dolgozókkal, akiknek a cégek egyáltalán nem tudnak munkát adni - például azért, mert teljesen leállt a gyár, vagy a járványügyi intézkedések miatt nincs aki igénybe vegye a szolgáltatást - arra továbbra sem érkezett válasz, mint ahogyan az utóbbi hetekben munkájukat vesztő tízezrekkel sem foglakozik a kormány. A gazdaságvédelmi intézkedések kidolgozásában vaskos szerepet játszó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Parragh Lászlótól is csak annyi telt ezzel kapcsolatban az ATV kedd esti műsorában: „annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.” Vagyis a kamara elnöke, Orbán Viktor egyik fő tanácsadója egyszerűen csak széttárja a kezét, miközben dolgozók tízezrei kerülnek lehetetlen helyzetbe.
A bérkompenzációval kapcsolatban eddig a nyilvánosság számára is elérhető tájékoztatókon nem egészen ez hangzott el. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a mindenki által várt, és Európában már szinte mindenütt bevezetett állami bérkiegészítésre mégis hajlandó rászánni magát a kormány. További részleteket Palkovics László innovációs miniszter csepegtetett kedd délelőtt az állami televízióban. Úgy fogalmazott: rövidített munkavégzés esetén az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja a bérköltséget egy „igazságos plafonig”. Ez alatt a dolgozók nem „ülhetnek” otthon, hanem „a cég számára hasznos tevékenységet” kell végezniük. Pár órával ezután már az Inforádióban úgy pontosított: nem a teljes bér, hanem a rövidített munkaidő miatt kieső részre járó fizetés 70 százalékát adja oda az állam.
A VKF szerdai ülésén pedig az is kiderült, hogy az „igazságos plafon” a minimálbér duplája, bruttó 322 ezer forint lesz. Hiába keres valaki többet, akkor is csak eddig az összegig számolva kaphat kompenzációt. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a nettó 107 ezer forintos minimálbér 70 százalékát, mintegy 75 ezer forintot kaphat az államtól az a dolgozó, aki a koronavírus megjelenése előtt 8 órában dolgozott, de munkaidejét most 4 órásra csökkentették, és korábban legalább a minimálbér dupláját kereste (a korábbi bér felét továbbra is a munkáltató fizeti). Aki ennél kevesebbet keres, vagy munkaidejét kisebb mértékben csökkentik, az még kevesebb kompenzációra számíthat.
A támogatást a cégeknek a járási hivataloknál kell igényelniük, ahol megrendelésállományuk visszaesését is igazolniuk kell. Hogy hogyan, és mihez viszonyítottan, azt egyelőre nem tudni, mert a részletszabályok kidolgozása még zajlik. Az sem világos egyelőre, mi számít majd a cég számára hasznos tevékenységnek, milyen oktatásokat lehet szervezni a járvány idején, és hogyan fogják mindezt ellenőrizni – sorolta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Mint mondta: arra sincs válasz egyelőre, hogy mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik egyáltalán nem tudnak dolgozni, például a szállodaiparban vagy a turizmusban, vagy a leállt gyárakban. A szakszervezeti vezető szerint félő, hogy az előírt feltételeknek csak kevés cég tud vagy akar majd megfelelni, és emiatt számos dolgozó kimarad a juttatásból, és még többen veszítik el munkájukat. A csoportos létszámleépítésekről szóló tárgyalások már számos nagy cégnél elkezdődtek. Márciusban már csaknem 309 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ami februárhoz képest több mint 40 ezer fős növekedést jelent. A MASZSZ szerint emiatt az álláskeresési járadék folyósítását a veszélyhelyzet plusz három hónap időtartamra kellene meghosszabbítani.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint alapvetően jó konstrukció, hogy a kieső munkabér 70 százalékát állja az állam. Ha azonban a kompenzációhoz megszabott feltételeken nem változtatnak, nem fogja elérni a kívánt célt. Az 50 százalékos munkaidő túl magas, hiszen számos cég a jelenlegi helyzetben ennyi munkát sem tud adni. Érthetetlen, hogy a home office-ban dolgozókat miért zárták ki a támogatotti körből, hiszen az otthoni munkavégzés a munkakörtől, nem pedig a megrendelések mennyiségétől függ. Számos cégnél az otthonról dolgozóknak sincs 8 órányi munka, mert nincs annyi megrendelés – sorolta.
A támogatásnak az is feltétele, hogy nem lehet munkavállalókat elbocsátani, pedig ha egy cég megrendelése a nullára esik vissza, akkor a bérek felét sem tudja az összes dolgozója esetében hosszú távon fizetni. Így ezek a cégek, ahelyett, hogy néhány dolgozót elküldenének, miközben igénylik a támogatást, inkább nem igénylik majd a bérkompenzációt, és elbocsátanak sokkal több embert – mondja Rolek Ferenc. A tervezett feltételek szerint a bért sem lehet csökkenteni, holott számos cégnél megállapodtak már például egy 80 százalékos fizetésben, mert így maradhatott meg mindenkinek a munkája. Rolek Ferenc szerint a képzési kötelezettség is teljesen fölösleges elvárás, hiszen amelyik cég tudja, az a jelenlegi helyzetet úgyis kihasználja dolgozói továbbképzésére, ahol viszont a források amúgy is szűkösek, vétek ezt erőltetni. Az pedig a jelenlegi helyzetben teljesen érthetetlen előírás, hogy a dolgozóknak a teljes munkaidőt a munkahelyükön kell majd tölteniük. A járvány miatt ez fokozott kockázatot jelent, ráadásul az otthonról tanuló gyerekekre sem tudnak a kisgyerekes dolgozók vigyázni. Az MGYOSZ alelnöke szerint mindezekért cserébe túl alacsonyan húzták meg a plafont: ezt a minimálbér helyett inkább az átlagbér – jelenleg több mint 400 ezer forint – duplájánál kellene megszabni.
