A Föld lakossága az utóbbi idők legsúlyosabb és legkiterjedtebb egészségügyi válságával néz szembe - tette közzé az egészség (szomorú) világnapja kapcsán a WWF nevű természetvédelmi szervezet. A környezet működésének megzavarása kockázatos. A vadon élő állatok és növények nálunk is egyre inkább kiszorulnak lakhelyükről. A túlzott fakitermelés, a tarvágás, a nem fenntartható mezőgazdaság súlyos terheket ró a természetre. Ez jelentősen hozzájárul a kórokozók terjedéséhez is - jegyzik meg. A koronavírus szintén egy zsúfolt, kínai vadállathús-piacon került át az emberre. Az úgynevezett zoonózis jelensége kutatók szerint a jövőben is fenyeget. Marco Lambertini, a WWF főigazgatója a vadállat-kereskedelem, a környezetrombolás és az egészség témájának közös kezelését sürgeti.
Amiként most egymással, úgy a természettel szemben is egy fajta távolságtartás szükséges. Hisz ha a környezet beteg, mi sem lehetünk egészségesek - fogalmaznak. A természetvédelmi célok a gazdasági újratervezése során sem csorbulhatnak. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója így élesen elveti, hogy az erre elkülönített forrásokat környezetpusztító, a biológiai sokféleséget csökkentő, az éghajlatváltozást gyorsító ágazatok helyreállítására fordítsák.
Most az első feladat a válság megfékezése, az emberéletek mentése. De ne feledjük: nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk - hívja fel a figyelmet a Greenpeace. Miközben a rendkívüli helyzet rádöbbent a kiszolgáltatottságunkra, a tudomány, a szabályok, az összefogás fontosságára, azt is átgondolhatjuk, miként akadályozhatók meg hasonló válságok. Rajtunk áll, létrehozunk-e egy igazságosabb, fenntarthatóbb világot, jól működő közszolgáltatásokkal, az embereket szolgáló politikai döntéshozatallal, az ökológiai- és klímaválság megfékezésével - teszi hozzá a környezetvédő világszervezet.
Bár úgy tűnhet, az aktuális járvány bolygónk védelmét háttérbe szorítja, egészségünk megőrzéséhez a tiszta levegő, a termékeny talaj, a kiszámítható időjárás, erdeink, vizeink, bolygónk élővilágának megóvása mind szükségesek - szögezi le a Greenpeace. Miközben most egyetlen veszélyforrás megingatta a világ társadalmi berendezkedését, a klímaválság számos hasonlót hordoz magában.
A mostani krízis arra figyelmeztet: itt az ideje elindítanunk azokat a társadalmi és gazdasági változásokat, amivel megelőzhető a még nagyobb összeomlás. A civil szervezet a zöld, a társadalmi szempontból hasznos ágazatokban hajtana végre gazdaságélénkítést. Az emberek adóját nem lehet tovább a klímagyilkos, a Föld erőforrásait kimerítő cégekbe, emberek millióinak halálát okozó iparágakba, a biológiai sokféleséget pusztító és pazarló tömegtermelésbe, az erdőirtásokért felelős nagyüzemi mezőgazdálkodásba önteni. A biztonságos jövő záloga a helyi termelési- és ellátási láncok kiépítése, az erőforrástakarékosság, a természeti kincsek védelme, a hatékonyság, a helyi megújulóenergia-beruházások, a tiszta közösségi közlekedés, a helyi, fenntartható mezőgazdálkodás, az oktatás és az egészségügy színvonalának emelése, a független média és a civil társadalom segítése - véli a környezetvédő szervezet.
A cél egy fenntartható, igazságos, szolidáris és zöld jövő, mindenki számára elérhető, magas színvonalú közszolgáltatásokkal, a rászorulók támogatásával, ahol az élővilág védelme, a levegő, a termőtalaj és az édesvíz tisztasága többet számít, mint a GDP-növekedés és ahol munkahelyteremtési szempont a környezeti hasznosság és a közösség jólléte is. Tanuljunk a mostani válságból - figyelmeztet a Greenpeace.
Egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben a koronavírus gazdasági hatásai sem lennének ennyire pusztítók - hívja fel a figyelmet cikkében Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ügyvezető elnöke. A járvány az arcunkba köpte a gazdaság felépítésének életellenességét. Vírusok, éghajlatváltozás, évente milliók haláláért felelős légszennyezés, egyenlőtlenségek. A fejlett országok gazdaságának az elmúlt évtizedekben tapasztalt többszöröződése nem emelte hasonló arányban az ott élők boldogságszintjét. Dolgozhatunk azon, hogyan mentsük meg ezt az életellenes gazdaságot, de most lenne itt az esély, hogy létrehozzunk valami mást - fogalmaz Éger Ákos. Ami a természeti korlátokat elismerve az embert és a közösségeket helyezi középpontba. A bajba jutottaknak most azonnal segíteni kell, de e tűzoltás közben a hosszú távú hatásokon is érdemes gondolkodni. Az eddigi fenntarthatatlan szintről le kell csökkenteni az erőforrások felhasználását. A problémáink szinte mindegyike - így a koronavírus-járvány is - visszavezethető arra, hogy túl sokat veszünk el a természettől. A budapesti reptér forgalma 25 év alatt megötszöröződött és a közúti közlekedésben is állandó a növekedés. Egy helyi erőforrásokra épülő gazdaságban erre nem lenne szükség. Az MTVSZ-elnök pártolná, ha az embereknek nyújtott közvetlen anyagi támogatást csak környezetbarát, fenntartható termékeket értékesítő piacokon lehetne elkölteni. Ezzel szemben az Európai Központi Bank több százmilliárdos mentőprogramja az emberek helyett az életellenes gazdaságban érdekelt multinacionális - sok esetben pénzügyi - vállalatokat segíti.
Most belevertük a fejünket a falba. Kérdés, a fejünkkel megpróbáljuk-e azt szétverni, vagy hátralépünk és elgondolkodunk - fogalmaz Éger Ákos. (Az MTVSZ tegnap azt is közzétette, hogy csatlakozott a világ 161, a koronavírus-járvány miatti adósságtörlesztés 2020-as eltörlését követelő civil szervezetéhez. Emellett olyan megoldásokat követelnek, amik nem hoznak létre újabb adósságokat.)
