A kormány az elmúlt napokban a GDP egy százalékáról 2,7 százalékra emelte az államháztartás uniós sztenderdek szerinti hiányát, ez eredményszemléletben 500 milliárd forinttal szemben 1350 milliárdot jelent. A PM havonta viszont nem az eredményszemléletű, hanem az ennél alacsonyabb pénzforgalmi hiányt közli, eszerint ez 831,9 milliárd forintot tett ki ez március végén az eredetileg az égész évre engedélyezett 367 milliárd forinttal szemben. Vagyis az éves terv 226 százaléka jött össze az első három hónapban úgy, hogy a koronavírus-válságnak még csak az előszele érintette meg a büdzsét. Az első negyedéves adat rávilágít arra, hogy az egész évre tervezett 2,7 százalékos hiánycél meglehetősen optimista. A JP Morgan elemzői Magyarországnak idén 5-6 százalékos GDP zsugorodás mellett 5,9 százalékos GDP arányos hiányt várnak – vagyis a dupláját a kormány módosított hiánycéljának.
A Pénzügyminisztérium mai közleménye szerint a magyar kormánynak a legfontosabb feladata a koronavírus-járvány hatásainak kezelése. Az életek védelme után fontos feladat a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megtartása és újak teremtése, valamint a családok és vállalkozások helyzetének megerősítése. Minden intézkedés ezeket a célokat szolgálja, így a költségvetésnek a járvány elleni küzdelemhez, illetve a gazdaságvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat biztosítani kell.
A kormány eddigi járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedései – a hiteltörlesztési moratórium, a végrehajtások, árverések felfüggesztése, valamint azon ágazatok megsegítése, amelyek a járvány következtében bajba kerültek – a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt döntő mértékű hatást gyakorolnak. Márciusban kiemelkedő összegeket tettek ki a koronavírus járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, közel 190 milliárd forintot költött a kormány védőmaszkok, védőeszközök, lélegeztető gépek vásárlására.
Az adóbevételek az előző évi adatokhoz képest továbbra is növekedést mutatnak: 2020. március végéig az általános forgalmi adóból (áfa) 90,3 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból (szja) 55,0 milliárd forinttal, a társasági adóból 37,9 milliárd forinttal több folyt be. A központi alrendszer bevételeit érintően kiemelhető továbbá, hogy az idei első negyedévben áfából az éves előirányzat 22,7 százaléka, az szja-ból az éves előirányzat 24,1 százaléka, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból összesen az éves előirányzat 24,2 százaléka teljesült.
2020 első három hónapjában összesen 63,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, szemben az egy évvel korábbi 283,7 milliárd forinttal, miközben az uniós programok kiadásai megközelítették a 691,2 milliárd forintot, vagyis a hiány oka, az uniós támogatások folytatódó megelőlegezése, ami a jelenlegi válságban plusz keresletet teremt a gazdaságban, így csökkentheti a gazdasági visszaesés mértékét.
