Mivel a világjárványra tekintettel a Magyar Nemzeti Bank 3000 milliárd forintot borít a hitelpiacra, ami egyértelműen pénzhígítással, de ez válság alkalmával bevett technika, így érdekes lehet, hogy milyen volt az átlagos infláció, az utolsó – félig – „békehónapban” márciusban.
A KSH szerdai jelentése szerint a pénzromlás átlagos üteme 4 százalék alá lassult. Ugyanakkor, ami a háztartásokat jelentősen érinti: az élelmiszerárak egy hónap alatt igen jelentős mértékben megugrottak, az éves drágulás pedig 7 százalék fölé ugrott. Ez egyértelműen a pánikhatásnak tudható be.
Emlékeztetőül, a februári 4,4 százalék után márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek mellett a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. A főcsoportok közül csak a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent egy év alatt, de a jármű-üzemanyagok ára is esett. Már februárban is 7 százalékos éves emelkedést jelentett a KSH, ez márciusra 7,3 százalékra nőtt. Ezen belül a sertéshúsé 27,4, a párizsi, kolbászé 20,8, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,9, a cukoré 10,1, a tejé 9,1, a kenyéré 8,4 százalékkal lett magasabb. Ezek alaposan megterhelték a családok pénztárcáját. A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 8,7, a belföldi üdülés ára pedig 8,1 százalékkal nőtt. Nagy a valószínűsége annak, hogy a járvány hatására itt esni fognak az árak. A járműüzemanyagok ára 2,1 százalékkal csökkent éves összehasonlításban - az előző hónaphoz képest viszont 5,3 százalékkal esett, a havi inflációs adatot önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte ez a termékkör. A nyugdíjasok szomorúan konstatálhatták, hogy a 2,6 százalékos idei járadék emelésüket gyakorlatilag felélték. A fogyasztói árindexük márciusban 4,2 százalékkal nőtt.
