Ingyen védőmaszkot kap minden 60 év feletti zuglói, pandémiás járadékot fizet Ferencváros, válságkezelő alapjövedelmet ígér Budavár önkormányzata. Szinte minden napra jut egy fővárosi, vagy kerületi önkormányzati szociális támogatásról szóló bejelentés.
Sok önkormányzat túlvállalja magát a járványügyi intézkedésekkel – vélekedik Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki szerint utólag több önkormányzat ráébredhet: elszámolta magát. Az egy-két hónappal kalkulált különféle szociális juttatások nagyon megterhelhetik a büdzsét, ha a veszélyhelyzet végül elhúzódik. Schmidt bár érti a településvezetők törekvéseit, de egyre nagyobbnak látja az esélyt arra, hogy ezek az intézkedések válságba sodornak majd jó pár önkormányzatot.
A nagyobb települések polgármesterei egymást túllicitálva osztogatnak maszkokat, járadékot, elengedik vagy csökkentik a bérleti díjakat a helyieknek. A kisebbek ezt nem tehetik meg, márpedig a vírus nem válogat. Így szerinte joggal érezhetik úgy a szegényebb településeken élők, hogy ők hátrányba kerültek. Ez a járvány után tovább erősíthetné az elvándorlást a tehetősebb településekre. Schmidt szerint elsődlegesen a kormány feladata a védekezés, az önkormányzatoké pedig ennek segítése. Az viszont elég nyilvánvaló, hogy a jövőben a kormány szeretne rendelkezni minden forrással, ami adóbevételből származik.
Az ingyenes parkolás elrendelése, a gépjárműadó helyben maradó 40 százalékának elvonása – bár a részletszabályok még nem ismertek – mind abba az irányba mutatnak, hogy a kormány a lehető legminimálisabbra szorítaná az önkormányzatok gazdasági mozgásterét. Bár az ország 3200 településéből 2700 számára ez a mozgástér már jó ideje nem létezik. Márpedig bármiféle gazdasági-, döntési szabadsággal csak azok a települések bírnak, amelyek a feladatellátásra kapott állami normatívákon felül jelentős szabadon felhasználható forrással rendelkeznek.
Ezeket az adó-, parkolási, bérleti díj bevételeket a járvány alaphelyzetben is erősen megnyirbálja. A tervezett idegenforgalmi adóból szinte semmi sem fog befolyni, az iparűzési adóból idén várhatóan 200-250 milliárddal kevesebb bevétele származik az önkormányzatoknak, míg a következő években összesen 600 milliárdtól is eleshetnek.
A kijárási korlátozások, a járványtól való félelem okán a parkolási díjak kormányzati elvonás nélkül is csökkentek, mint ahogy a csőd szélén tántorgó vállalkozások jó része is képtelen lesz fizetni a helyiségek bérleti díját. De várhatóan kevesebb folyik be az építményadóból és a közterületfoglalási díjakból is, és nehezebb lesz értékesíteni az önkormányzati ingatlanokat.
Erre jönnek rá a kormányzati megszorítások. Mindezek eredőjeként a saját források olyan mértékben csökkenhetnek, hogy az önkormányzatok még a kötelező feladataikat sem tudják majd ellátni maradéktalanul. Ezekre ugyanis többségében nem elegendő az állam által biztosított normatíva, lásd például az egészségügyi alapellátást, közművelődést, óvodai és bölcsődei ellátást, saját tulajdonú épületek üzemeltetését és karbantartását, amit eddig is a helyi adóbevételekből egészítettek ki az önkormányzatok. Már ahol futotta erre.
A válság után kialakuló új helyzetben Schmidt Jenő szerint jószerivel megszűnnek a települések gazdasági lehetőségei közötti különbségek, megszűnnek az ellátási privilégiumok. Az önkormányzatoknak le kell mondaniuk a korábban biztosított szociális juttatások jelentős köréről, az önként vállalt feladatellátásról, mint például az egyéb tevékenységekre létrehozott gazdasági társaságokról, amik nem élnek meg a piacon, rengeteg helyi könyvtár, és művelődési ház fenntartásáról, a saját újságról, tévéről, valamint az állampolgáraik számára biztosított extra szociális kedvezményekről.
Ezzel párhuzamosan az államnak az eddigiekkel ellentétben valóban ki kell fizetnie az önkormányzatra bízott feladatok ellátásának valós költségét - például az egészségügyi alapellátást, a szakrendelők üzemeltetésének, és az óvodák, bölcsődék működési költségét -, mert nem lesz miből kiegészíteni az állami apanázst. Megteheti a kormány azt is, hogy ezeket az iskolák mintájára átveszi az önkormányzatoktól, de ettől bizonyosan nem lesz olcsóbb a rendszer. A TÖOSZ elnöke szerint a közszolgáltatásoknak – víz, csatorna, hulladékszállítás, stb. – helyben kellene maradnia, az eddigi összevonások sem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
Az önkormányzatok az így kialakuló új világban a központi akaratot helyben végrehajtó, illetve vagyongazdálkodó szervezetekké válnak – ismeri el Schmidt, de szerinte ez a települések többségében most sincs másként. A települések üzemeltetése és fejlesztése pedig felértékelődik. Arra a kérdésre, hogy ehhez szükséges-e választott testület, úgy válaszolt: igen, mert 150-200 kilométerről nem lehet irányítani helyi ügyeket. A TÖOSZ elnöke szerint az önkormányzatok túlnyomó többsége számára az új rendszer semmi változást nem hozna, hiszen szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság.
