Történtek előrelépések a nőkkel szembeni és kapcsolati erőszak elleni fellépésben az Európa Tanács tagországaiban, de még fennállnak további akadályok - olvasható a strasbourgi székhelyű szervezet illetékes szakértői csoportjának hétfőn közzétett jelentésében.
A szakértői csoport, amely a nemi alapú erőszakot felszámolni hivatott isztambuli egyezmény végrehajtásáért is felelős, üdvözölte, hogy az Európai Tanács 47 tagállamának legtöbbje magasabb jogalkotási és politikai normákat vezetett be a probléma kezelésére.
Kritikát fogalmaztak meg azonban amiatt, hogy a tagállamokban az áldozatokat segítő szolgáltatások száma nem elegendő, illetve finanszírozásuk bizonytalan. A jelentés kitért arra is, hogy ezek a szolgáltatások nem adnak kellő és megfelelő támogatást a szexuális erőszak áldozatainak.
A szakértői csoport aláhúzta, hogy több tagállam még mindig a nemek szempontjából semleges megközelítést használja a probléma kezelésére, ami ahhoz vezet, hogy a női áldozatok magas aránya nem válik tényezővé, és megerősíti a nők férfiakkal szembeni alárendelt társadalmi helyzetét.
A jelentés azt is kiemelte, hogy az isztambuli egyezmény céljainak elferdített értelmezése néhány tagállamban még mindig gátolja annak törvénybe iktatását.
Az isztambuli egyezményt Magyarország is aláírta, de kilenc éve nem ratifikálja, ennek az Orbán-kormány rendre ellenáll. Varga Judit igazságügyi miniszter például kijelentette, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek a 2011-ben létrejött egyezmény követelményeinek, majd a tárcavezető idén januárban túlmisztifikáltnak nevezte azt.
Márciusban nőjogi szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a koronavírus megjelenését követő izoláció miatt fokozott veszélynek vannak kitéve a bántalmazó kapcsolatok áldozatai. Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy az egész világon megfigyelhető a családon belül erőszak számának növekedése ott, ahol korlátozzák az emberek szabad mozgását.
