Amikor a beszélgetést folytattuk Győri Noémival, Londonban, ahol családjával együtt él, már bevezették a kijárási tilalmat: csak élelmiszerboltba, gyógyszertárba lehet elmenni, és csak azok használhatják a tömegközlekedést, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi élet fenntartásához. A manchesteri Royal Northern College of Music is beszüntette a tevékenységét 17-én, de az még egyelőre nincs megoldva, hogyan folyhat az oktatás online – mondta el Noémi, aki ott tanít. „Az itteni intézményekben nagyon szigorúan veszik, hogy a hallgatók megkapják a nekik járó oktatást, viszont még egy ideig eltarthat, amíg kidolgozzák, hogyan lehet az interneten keresztül történő munkát ellenőrizni" – tudjuk meg. Talán a húsvéti szünet utánra ez kialakul. Az egyéni tanítás megoldható így, de a kamarazenei órákat nehéz lesz megtartani, valójában nem is lehet. Azok a nüansznyi zenei dolgok, amire közös zenéléskor figyelni kell, videón nem igazán jönnek át, és az adatforgalom sebessége is más-más lehet a résztvevők eszközein, a hangminőségről nem is beszélve – ez így együttesen nem megfelelő a magas színvonalú munkához. De Noémi magántanítványaival biztatóan halad az online oktatás kikísérletezése útján.
Mivel a férje, Madaras Gergely karmester, az elmaradó koncertek nehéz helyzetbe hozták őket, mint családot is, hiszen jövedelmük jó része előadóművészi tevékenységükből adódik, ezt most hónapokig nem folytathatják: minden hangversenyüket világszerte lemondták, ráadásul – karrierjük során először – a szerződéseikben szereplő vis major lépett életbe, így keresetüktől is elesnek. Mivel teljes bizonytalanság van a hangversenytermek újranyitása, a zenekarok munkába állása és alapvetően a zenei, szociális élet újraindulásának minden terén, a kieső hangversenyeket utólag pótolni sem lesz egyszerű – magyarázza a művésznő.
Talán az otthoni egyéni gyakorlásra mégis több idő jut így? – érdeklődtünk. Igen is, meg nem is, a gyakorlást persze folytatja Noémi, és régen volt úgy, hogy azt tehette ilyenkor, amit jónak tartott, nem meghatározott céllal dolgozott valamin. De vannak más feladatai is: az iskola bezárása miatt nagyobbik lánya is otthon van, valamint nemsokára megjelenik a Hungarotonnál Kokas Katalinnal, Kokas Dórával és Bársony Péterrel közös lemeze, aminek most folynak az utómunkálatai, és aminek a kísérőfüzet-szövegét is írja. A kisebbik lány kilenc hónapos, és külső segítséget most az elzárkózás idején nem lehet bevonni. Vinni kell a háztartást, vagyis nem igazán jut az önfeledt gyakorlásra olyan sok idő.
Ráadásul aznap, amikor beszélgettünk, lett volna Győri Noémi doktori disszertációjának védése is, ez elmaradt, nem engedélyezték online tartani, mert bizonyos kapcsolódási hibák esetén kommunikációs problémák léphetnek fel, és még annak is fennállhat a gyanúja, hogy eközben nem miden történik teljesen tisztán. Egy amerikai szaklap felkérte egy cikk írására, amelyben a „resilience", vagyis a nehézségekkel való megküzdéssel, érzelmi ellenálló képességgel kapcsolatos tapasztalatairól szól, melyre például akkor tett szert, amikor állkapocs-műtétje után újra kellett építenie fuvolázási technikáját.
Mindezzel együtt nehéz az átállás a megszokott mozgalmas életükről a bezártságra, és bár így Madaras Gergelynek – aki szintén fuvolista volt, újra elővehette hangszerét – karmesterként lehetetlen a munkájának a folytatása, zenekarvezetőként pedig nehéz feladat a zenekari zenészek és közönség felé videón keresztül megtestesíteni azt a magabiztosságot és karizmát, amit egy ilyen nehéz időszakban fontos sugároznia. „A helyzet tehát szürreális, viszont van mégis egy nagy előnye annak, hogy zenészek vagyunk: muzsikálás közben ki tudjuk kapcsolni a realitást, és átléphetünk a saját világunkba" – békél meg valamennyire a helyzettel Győri Noémi.
