Tizennégy budapesti kerületi polgármester közös közleményben szólította fel a kormányt, hogy (miközben helyesnek tartják, hogy a multiknak és a bankoknak is részt kell vállalniuk a válság terheiből, de a felsorolásból szerintük) kimaradt a kormány által Budapesten megvalósítani kívánt, zömében sportcélú látványberuházások átgondolása.
Kérdés, hogy a lefutott első negyedév után milyen versenyek tervezett házigazdája lett volna idén a főváros. Ami biztos, hogy a Duna Arénában januárban véget ért az olimpiai kvalifikációs vízilabda Európa-bajnokság. Március végén lett volna a Syma-csarnokban a birkózók olimpiai kvalifikációs versenye, de ezt nagyjából tíz nappal a rajt előtt lefújták.
A többi versennyel is ez a helyzet: elmarad az április végére tervezett a túraautó-világkupa, a hagyományosan a Budapest Sportarénában rendezett női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntő (állítólag szeptember elején lesz). Nyár elején Budapestről rajtolt volna a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny, itt lett volna az úszók, műugrók és szinkronúszók Eb-je májusban a Duna Arénában, ami ugyancsak elmarad.
Június közepén olimpiai kvalifikációs cselgáncs Grand Prix-t terveztek Budapestre, ezzel egy időben lett volna az év legjelentősebb magyarországi sporteseménye, a labdarúgó Eb. A formabontó kontinenstornát Budapest mellett Európa további 11 városában rendezték volna június 12. és július 12. között, az ősszel átadott Puskás Aréna három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek adott volna otthont. Ez is elmarad.
Júliusban Budapesten lett volna a kajak-kenu maratoni Eb, míg a Forma–1-es Magyar Nagydíj, ha formálisan Mogyoródon is van, a versenyt övező összes rendezvény és kísérőprogram budapesti. Ráadásul még nincs döntés a verseny ügyében, akár még az is lehet, hogy ezen a futamon tér vissza az F1 a betoncsíkra, ergo ez lesz az idei nyitófutam. A Duna Arénában október 30-a és november 1-je közé lőtték be a rövid pályás úszó világkupa-versenyt.
Ami a két nagy építkezést illeti: teljes gőzzel tart a gigantikus, Európa legnagyobb, 22 ezer nézőhellyel rendelkező kézilabda arénájának kivitelezése az Üllői úton, illetve a tervezés fázisában van a Csepel-sziget felső részére álmodott 40 ezer férőhelyes atlétikai stadion. Ez az atlétikai világbajnokság helyszíne lenne. A budapesti sportberuházásokat koordináló szervezet semelyik esetben nem hozta nyilvánosságra a kivitelezés pontos anyagi részleteit.
