Európa a járvány közepette valahogy megfeledkezik a kontinens középső és délkeleti részén élő rizikócsoportról: a romákról - írja honlapján a Deutsche Welle, a Németországban élő külföldieknek szóló német közszolgálati médium. A romák közül több százezren nyomortelepeken élnek, és egészségügyi-humanitárius katasztrófa fenyegeti őket. A kormányok azonban nem segítenek, hanem sokszor inkább a hadsereget és a rendőrséget mozgósítják.
Közben azonban romák nem tudnak megszokott tevékenységükkel gondoskodni saját fenntartásukról, ócskavasat gyűjteni, vagy élelmiszert, virágot árulni az utcán. De nem csak ez a baj, hanem az is, hogy ugyan meglehetősen elterjedt a cigányellenesség, ám ezekben az időkben fokozottan megbélyegzik a romákat. Szlovákia, Románia és Bulgária külön korlátozásokat vezetett be a roma települések számára. Vesztegzár alá helyezte őket, vagy rendőröket rendelt ki az őrzésükre.
Az európai roma szervezetek ezért riadót fújnak. Félnek, hogy szélsőjobbos és nacionalista politikusok most valóra váltják rasszista törekvéseiket. Egyes vezetők máris uszítanak a romák ellen.
A földrészen a 12 milliós roma közösség alkotja a legnagyobb kisebbséget. Csaknem a fele hét közép- és délkelet-európai államban él, sokszor rettenetes körülmények között, víz és csatornázás nélkül, ami ideális a Covid-19 számára. A kormányok mégsem tesznek semmit a fertőzés megelőzésére ezeken a telepeken. Pedig amint arra Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője rámutat: a romák egészségének védelme ezúttal azonnal és közvetlenül érinti a többségi társadalmat.
Magyarországon Horváth Aladár levélben hívta fel az Orbán-kabinet figyelmét, hogy a elgettósodott területeken az embereknek nincsenek tartalékaik, hiányzik az orvosi ellátást és fokozódik a félelem, hogy a szülők nem tudnak élelmet adni a gyerekeiknek. Választ idáig nem kapott.
