A budapesti vállalkozásokkal folytatott konzultációt követően a koronavírus okozta járványból eredő gazdasági helyzet kezelésére gyorsan bevezethető, de korlátozott ideig alkalmazható intézkedéseket, javaslatokat dolgozott ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amelyet megküldtek a kormányzati szerveknek. (A fővárosban termelik meg a GDP meghatározó arányát, és itt működik a legtöbb vállalkozás is.) A szombaton megjelent javaslatokat kilenc pontban foglalták össze.
A bérleti díjak terhét az állami keresletkorlátozó intézkedések ideje alatt egyenlő arányban érdemes a három érintett fél között felosztani, mégpedig úgy, hogy az ingatlantulajdonosok megkapnák az államtól az eddigi bérleti díj egyharmadát, amiért cserében célszerű elengedni egy másik harmadát. A vállalkozók a forgalmuk visszaesésének függvényében vagy kifizetnék a harmadik egyharmadot, vagy fizetési kedvezményt kapnának a válság utánra. A fizetési kedvezmény megoldására érdemes lehet a kereskedelmi bankokat bevonva, kedvezményes kamatozású hitelt biztosítani. A bérleti díjakat euró alapon tartalmazó szerződések esetében javasolják 330 forint/euró árfolyamon fixálni a válság idejére a díjszámítást. A javaslat a vállalkozások likviditásának fenntartását és terheinek csökkentését célozza a bérleti díj háromoldalú kezelésével, amely így a vállalkozások fix költségeinek csökkentési lehetőségét biztosíthatja megvalósulása esetén.
Javasolják, hogy az állam átmenetileg 100 ezer fővel emelje fel azonnali hatállyal a közmunkaprogram országos keretszámát és biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.
Az állam minden lehetséges eszközzel teremtse meg az építőipari munkák biztonságos végzésének lehetőségét.
A BKIK javasolja, hogy az uniós források gyors mozgósításával és átcsoportosításával a kormány teremtse meg a finanszírozását és indítsa el a már engedélyezési és kiviteli tervekkel rendelkező, de korábban forráshiány miatt elutasított állami és önkormányzati építőipari beruházásokat.
Az állam sürgősséggel állítson fel egy munkaerő mobilitási alapot, amiből többoldalúan támogassa a turizmusban munkáját vesztő emberek mezőgazdaságba és építőiparba átáramlását. Mivel az érintett iparágak fizetései, munkakörülményei és presztízse jelentősen eltér, így többféle támogatást kell egyszerre alkalmazni. Egyrészt szükség van a mezőgazdasági fizetések mellé egy havi 50 ezer forintos mértékű állami bérkiegészítő támogatásra, másrészt szükséges a munkaerő mobilitás elérése érdekében az utazási és szállási költségek támogatása.
A kormány a válság idejére ideiglenesen módosítsa a munkabérre vonatkozó végrehajtási szabályokat, és 10 százalékban maximalizálja a bejelentett bérből a korábbi tartozások megtérítésére vonható mértéket.
Javasolja a BKIK, hogy a főállású „katás" vállalkozók ideiglenes adómentességét terjesszék ki az összes válság által érintett iparágra.
A piaci szektorban a közép- és felsőfokú végzettségűek körében veszélyben levő mintegy 800 ezer ember munkahelyének a megtartása érdekében át kell venni a német „Kurzarbeit” módszert. Ennek az a lényege, hogy a munkaadó vállalja, hogy félállásban legalább a garantált bérminimumon tovább foglalkoztatja június 30-ig a munkavállalóit (ez legalább nettó 70 ezer forintos fizetést jelent). Erre a három hónapra az állam havi 100 ezer forinttal kiegészíti a munkavállaló bérét, ami így legalább nettó 170 ezer forint lesz. A kamarai javaslat szerint az állami kifizetést kössék a munkavállalók munkaadókkal egyeztetett önként vállalt önképzési programjához.
A készlet leselejtezési veszteséget szenvedett vállalkozások kapjanak egyszeri, iparáganként különböző, az iparág készlettartási sajátosságaihoz igazodó, az árbevétel százalékos arányában kiszámított állami kárenyhítést.
A 2-8. javaslat a nemzetgazdasági szinten a legkritikusabb kérdés kezelésére, a munkaerőre vonatkozóan adnak megoldási lehetőségeket. A magyar gazdaságban a koronavírus járvány kapcsán elrendelt intézkedések hatására jelentős strukturális munkanélküliség kezd kialakulni, így az előrejelzések alapján a különböző ágazatokban egyszerre lesz jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A BKIK 1,1-1,3 millió munkahelyet lát veszélyben. A közmunkaprogram átmeneti visszabővítésével egyébként az állami szféra ebből 100 ezer munkahelyet tud reálisan teremteni és ez főként az alacsony végzettségűek számára jelenthet megoldást. Az alacsony végzettségűek 70-80 százalékát jelenleg a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban foglalkoztatják, segéd-, vagy betanított munkásként. A mezőgazdaságban várhatóan jelentős munkaerőhiányt okoz majd a határok lezárása és a vendégmunkások elmaradása. Az építőiparban az építkezések leállása jelentős munkanélküliséget gerjeszthet, míg az építkezések biztonságos folytatásának megteremtése esetén akár munkaerő felszívó szerepbe is kerülhet az iparág, hiszen a külföldi munkavállalók jelentős részben innen is hazamentek. A külföldről hazaérkezett magyarok körében viszont jelentős az építőipari munkások aránya, így az építkezések tovább folytatása, sőt felpörgetése esetén ezt a réteget is munkához lehet juttatni. A turizmus ezzel szemben összeomlott, és az eddig ott foglalkoztatott munkavállalók a napokban már kezdenek megjelenni a munkanélküli ellátásban.
