Hetek óta nyilvánvaló, hogy felborultak az amerikai választási évvel kapcsolatos elképzelések. A koronavírus járvány nyomán mindkét nagy pártnak át kell gondolnia a kampány összes elemét – a politikai stratégiától a hirdetési felületek használatán át egészen a hétköznapi részletekig.
Ha nincs a koronavírus, a média most az figyelné, hogy kit választ alelnökjelöltnek Joe Biden. A várható demokrata párti elnökjelöltre azonban most csak a legmegátalkodottabb hírvadászok bukkannak rá, amint a Delaware állambeli Wilmingtonból, a háza szuterénjében berendezett alkalmi stúdióból próbálja bejelentkezni. A vasárnap óta teljesen megváltozott, megkomolyodott Donald Trumpnak sincs ideje a kampányra és ha lenne is, le kell mondania kedvenc módszeréről, a nagygyűlésekről. Megmaradtak a Twitter-bejegyzések és a FoxNewsnak adott interjúk, de ezek nem alkalmasak a szavazótábor feltüzelésére. Elutasítottsága három év óta először esett be 50 százalék alá, viszont 45.8 százalékos támogatottsága ennél még mindig kisebb, és továbbra is ő az egyetlen amerikai elnök, akinek népszerűsége egy pillanatra sem érte el az 50 százalékot.
Az elnökjelöltség kérdése mindkét oldalon eldőltnek tekinthető, ám az előválasztásokat így is meg kell tartani. A legtöbb hátralévő állam májusra, sőt, júniusra tette át ezek időpontját, ám Wisconsinban a jelenlegi állás szerint kedden megtartják a voksolást. A csaknem két magyarországnyi, hatmilliós államban a fertőzöttek száma egyelőre nem éri el a kétezret. Több mint egymillióan kértek levélben beküldhető szavazócédulát, ám még így is félmillió személyesen megjelenő választóra számítanak. Az önkéntes választási bizottsági tagok és szavazatszámlálók azonban tömegesen mondják le a részvételt és a közreműködésre kötelezett tisztviselők is pánikban vannak. Ha valóban megtartják az előválasztást, akkor feltehetően a Nemzeti Gárda tagjainak kell majd beugraniuk helyettük.
A Demokrata Párt elnökjelölő konvencióját július közepéről egy hónappal későbbre tették át, a republikánusok eleve augusztus végére tervezték a sajátjukat. Még ezekre a távoli dátumokra is készülnek vészforgatókönyvek: ha a küldöttek személyesen nem tudnak elutazni Milwaukeeba, illetve Charlotte-ba, akkor levélben vagy videón tudnak szavazni. Ebben az esetben azonban mindkét párt elesik a négynapos eseményt övező médiafigyelemtől.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a járvány és a gazdaság leállása miként hat a szavazókra. Szerdán az előző heti, borzalmas adatot is megduplázva 6.6 millióan fordultak munkanélküli segélyért. A járvány előtti legmagasabb adat 1982-ből származik, az akkori legrosszabb héten nem egészen 700 ezren regisztráltak.
Trump szinte mindent a tőzsde szárnyalására, a rekord alacsony munkanélküliségre és a bérek növekedésére tett fel. Most abba a reménybe kapaszkodik, hogy a járvány csillapodásával a gazdaság visszapattan a korábbi szintekre. A Fehér Ház szerda esti sajtóértekezletén az elnök komor pillantásától kísért Steven Mnuchin gazdasági miniszter bejelentette, hogy azonnal megnyitják a 2.2 billió dolláros kárenyhítő csomag részét képező kis- és közepes vállalati hiteleket. Az átlagcsaládok felnőtt tagjainak szánt 1200, és a gyerekek utáni 500 dollárt két héten belül kezdik átutalni. Máris felvetődött, hogy a gazdaság újraélesztéséhez szükség lehet még egy vagy akár több, szintén hatalmas csomagra.
