"Olyat, hogy ajándékként, munka, erőfeszítés nélkül pénzhez juthasson egy közösség, és azt csak úgy szétoszthassa, még a világ nem látott. Hitelből lehet, de akkor a végén te fogod a hitel árát megfizetni, és az mindig sokkal többe kerül, mint ha dolgoztál volna" - mondta ma reggeli rádió-neminterjújában a kormányfő, amikor megpróbálta megindokolni, hogy Magyarországon (Európa többi államával ellentétben) miért nem kapnak jövedelempótló támogatást azok, akik alól kihullik a munkahely.
Nem tudom, hogy Orbán Viktor melyik világra gondolt, de abban a világban, ahol mi élünk, mintha pedig már láttunk volna ilyesmit. Nekem például úgy rémlik, hogy az Orbán-családdal rendszeresen üzletelő telekszomszéd, Mészáros Lőrinc épp most kapott 17 milliárd forintnyi ajándékpénzt egy lebontásra és soktízmilliárdos környezeti rehabilitációra váró szenes erőműért. Rémlik továbbá, hogy Mészáros és a kormányfői vő, Tiborcz István közös cége a válságintézkedések közepette is hozzájutott kétmilliárd forint ajándékpénzhez kikötőfejlesztésre. (Felteszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezekben a napokban nem volt fontosabb helye annak a pénznek.)
Távoli emlékként az is dereng, hogy Tiborcz urat megajándékoztuk 13 milliárd forinttal, amikor – mi, a magyar adófizetők – kifizettük helyette a szabálytalan, korrupt közbeszerzéseken „megnyert” lámpabiznisz számláját, amelynek keretében túlárazott, használhatatlan, balesetveszélyes közvilágítást sózott rá az ország önkormányzataira. Mint nemrégiben összeszámoltuk, Orbán Viktor családja az Orbán-korszak tíz éve alatt a százmilliárdot közelítő magánvagyonhoz jutott az ajándékpénznek köszönhetően. (És akkor még csak a legális, névre írt vagyonelemekről beszéltünk).
Igaz, a bevételek többsége nem támogatás volt, hanem uniós és magyar költségvetési forrásból származó megrendelés. De egyrészt nekik mintha kicsivel több jutna, mint másoknak; másrészt arról, hogy milyen áron adják el az általuk birtokolt cégek a szolgáltatásaikat a magyar államnak, elég sokat mond, hogy az Orbán-, Tiborcz- és Mészáros-cégek 40 százalék körüli profitrátával dolgoznak, ami a kábítószerbizniszen kívül nem nagyon fordul elő a reálgazdaságban.
Én elhiszem, hogy Orbán Viktor már régóta egy másik világban él, ahol az emberek magánrepülőgéppel járnak focimeccsre, privát szigeteken töltik a luxusnyaralásaikat és kacsalábon forgó futballpalotákat építenek a kert végébe. De ellátogathatna néha a miénkbe is, mert különben a két világ – az övé, meg a valóság – egyre gyakrabban fog összeütközni egymással.