Azt többen megerősítették lapunknak – például Papp László Debrecen és Dézsi Csaba András Győr polgármestere –, hogy kedden Kósa Lajos vezetésével videokonferenciát tartottak, de állításuk szerint ezen nem esett szó erről a rendelkezésről.
Mint kiderült, ha megosztották is egymás között a járványügyi tapasztalatokat, abból kihagyták az ellenzéki vezetésű megyei jogú városokat: Miskolc első embere biztosan nem vett rész ilyen videokonferencián – erősítették meg a város sajtóosztályán -, és Eger polgármestere sem említette, hogy meghívták volna ilyen beszélgetésre.
Utóbbi lapunknak elmondta, hogy miután értesült a Semjén-féle tervezetről, végiggondolta, miként tudná elérni, hogy ne legyen teljesen gúzsba kötve a keze, például a fertőtlenítőszerek vásárlásakor. Mirkóczki Ádám jelenleg egymillió forintos értékhatárig saját hatáskörben dönthet beszerzésekről, ezt emelte volna fel 15 millió forintra, szigorúan a járvány elleni védekezéssel összefüggő vásárlásokra értve az összeget. A veszélyhelyzetre való tekintettel erről a módosításról ráadásul polgármesterként egymaga rendelkezhetett volna.
Dézsi Csaba András és Papp László viszont nem gondolkodott ilyen lehetőségekről – mondták el lapunknak -, s a szigorítás bejelentése és annak visszavonása közötti időben nem hoztak olyan rendelkezést, amivel a saját hatáskörüket mégiscsak bővíthették volna.
Szerdán a felháborodás hatására Gulyás Gergely jelentette be délután, hogy visszavonják az ominózus paragrafust, az erről szóló módosító indítványt már be is nyújtotta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön délelőtt. (A salátatörvény így is tovább szűkíti a helyhatóságok jogait: elvenné a helyi önkormányzatok által kinevezett jegyzőktől a hatáskört, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi célú helyiségekről döntsenek, semmissé tenné az önkormányzatok által meghozott változtatási tilalmakat egyes esetekben. Természetesen erről sem kérdezték meg az érintetteket.)
A történtek mégis rávilágítanak a Fidesz működésének sajátosságaira, a kormánypártban sem azzal nem számoltak, hogy saját polgármestereik hogyan reagálnak majd a törvénytervezetre, sem azzal, hogy a hétfői parlamenti szavazás után, amikor az ellenzéki kérések ellenére konkrét határidő nélkül adott magának a kétharmados többség révén különleges jogköröket a kormány, mindenki érzékenyebben reagál bármely (további) jogkorlátozásra.
- Én a sajtóból tudtam meg szerda délelőtt, hogy van ez a törvénytervezet. Bevallom, első lépésként gyorsan összehívtam egy vezetői értekezletet, hogy gyorsan vitassuk meg, mik azok a döntések, amiket még a törvény hatályba lépése előtt meg kell hoznunk, hogy ne kelljen majd öt napokat várakoznunk. Majd amikor vége lett a megbeszélésnek, láttuk, hogy már vissza is vonták az egészet – mondta a Népszavának egy nagyvárosi (kormánypárti) polgármester.
Egy dunántúli fideszes képviselő (korábban maga is városvezető) szintén arról beszélt, hogy mindenről csak a sajtóból értesültek. - Soha nem szoktak szólni, pláne nem a véleményünket kikérni – mondta a politikus. Egy másik – történetesen szintén dunántúli – polgármester szerint amíg a helyhatósági választási kampányban naponta akár több „ukáz” is jött a „pártközpontból”, azóta gyakorlatilag „csend van”. - Nem nagyon foglalkozik velünk senki – mondta. Ő egyébként az internetadó tervéhez, majd visszavonásához hasonlította a helyzetet: „akkor is volt valakinek egy adott pillanatban jónak tűnő ötlete, csak azzal nem számolt senki, hogy az érintettek mit szólnak majd, vissza is kellett vonni.
A közelmúltban is történt egyébként hasonló: amikor felmerült, hogy a „versenyképesség növelése érdekében” csökkentsék az önkormányzatok egyik fő bevételi forrását, a helyi iparűzési adót, addig szinte példátlan módon, több kormánypárti polgármester – köztük Cser-Palkovics András, Székesfehérvár vezetője – nyíltan is kritizálta az ötletet. Ezt a jelek szerint csendben el is felejtették a kormányban.
A Fidesz ugyanakkor mintha továbbra sem tudna kitörni ebből a működési modellből: Orbán Viktor jövő hétfőre vagy keddre ígérte „minden idők legnagyobb magyar gazdaságvédelmi akciótervét”, de erről szintén nem kérdezték meg a válságban nagyon súlyosan érintett önkormányzatokat, pedig azok a településvezetők, akikkel lapunk munkatársai beszéltek, egy sor konkrét problémát felsoroltak, amihez kormányzati segítségre lenne szükség.
