Április 15-éig deklarálja a kormány, hogy érvényesnek tekinti az idei tanévet, illetve azt, hogy az érintett diákok időben érettségizhetnek, és „záróvizsgájuk” egyenértékű a korábbi években szerzett érettségikkel – erre kéri a kabinetet Hiller István.
Az MSZP-s politikus (korábbi oktatási miniszter) szerint a kormánynak azért nem szabad halogatnia a döntést, mert a jelenlegi szabályok szerint a tantestületeknek április 30-áig kell eldönteni, hogy a végzős középiskolások milyen jegyeket kapnak a különböző tantárgyakból (ugyanis az érettségi vizsgák május 4.-e és június 26.-a között zajlanak az eredeti tervek szerint). És – figyelmeztetett Hiller István – a tét nem kicsi, több mint 100 ezer fiatal jövőjét befolyásolhatja, miként dönt a kabinet.
A szocialista politikus nem vitatja, hogy az emberélet biztonságánál nincs fontosabb, éppen ezért azt javasolja: a kormány alkosson új lebonyolítási szabályokat, ugyanis a klasszikus módszer (sok diák egy teremben az írásbeli idején, illetve sok várakozó a folyosón a szóbeli idején) túl kockázatos. És Hiller István azt sem javasolja, hogy a hagyományos módon kerüljön sor az érettségire – csak éppen időben eltolva, nyár végén ősz elején. Ugyanis ebben az esetben a diákoknál kiesne a felvételi időszak, azaz lényegében így is egy év csúszással végeznének a főiskolákon, egyetemeken, és késve érkeznének a munkaerőpiacra.
Van azonban két járható út. Az egyik, hogy az utolsó két év eredményeit, illetve az egyénre szabott tanári értékelést összesítve határozzák meg az érettségi eredményét, és az állam elismeri azt normális érettségiként. Ezt a metódust azonban csak abban az esetben érdemes alkalmazni, figyelmeztetett Hiller István, ha a járvány olyan drámai méretet ölt, hogy minden kiscsoportos találkozás lehetetlenné válik.
A másik, a leginkább célravezető megoldás, ha az állam nem a hagyományos módon bonyolítja le az érettségit. Ebben az esetben működhet úgy a rendszer, hogy csak írásbeli rész lesz, a szóbeli elhagyható (így nagyon rövid idő alatt véget ér a vizsgázási folyamat). Nyilván ez a módszer csak akkor működőképes, ha az oktatási irányítás biztosítani tudja, hogy a korábbinál sokkal több tanteremben lehessen maturálni – és egy helyiségben öt főnél több egyszerre nem tartózkodik. Illetve az is egy működőképes megoldás, ha csak szóbeli van. Ez úgy történne, hogy a diákokat egyedi időpontra hívják be. Az egyik teremben tartózkodna a felügyelő tanár, egy felkészülő diák, illetve a vizsgázó – egy másik teremben kapna helyet az érettségi-bizottság, a tanuló pedig valamilyen digitális eszközökön ad számot tudásáról. Ennek a módszernek az az előnye, hogy egyszerre jóval kevesebb diák mozog a tömegközlekedési eszközökön, és az emberek jobban szeparálhatóak. (Az más kérdés, hogy matematikából kizárólag írásbeli vizsga van, így ennek a tárgynak az esetében az utolsó két év eredménye, illetve az egyénre szabott tanári értékelés adná ki az érettségi jegyet.)
A kérdés persze az, milyen szervezési, logisztikai képessége van a kormánynak. De a javaslat biztosítja az érettségi lefolytatását, a felsőoktatási felvételi lebonyolítását, és annak megkezdését.
