Pontos adatok nincsenek, de az állatmenhelyek lakóit beleszámítva 2,5-3 millió közé tehető a Magyarországon élő kutyák száma – nyilatkozta lapunknak Árkossy Beatrix, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége (MEOESZ) irodavezetője. Központi nyilvántartás hiányában nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy ebből mennyi kutyát tartanak kertkapcsolattal nem rendelkező lakásokban, panel- és társasházakban. Az irodavezető szerint annyi biztos, hogy hatalmas, valószínűleg az 1 milliót közelítő egyedszámról lehet beszélni.
Tipikus élethelyzet az is, hogy egyedülálló, magányos idősek tartanak kutyákat, olyanok, akik a járvány által leginkább veszélyeztetett korosztályhoz tartoznak. A fertőzésveszély miatt nekik különösképpen tanácsos otthon maradni. A kutyák szükségletei viszont nem változnak, az állatoknak nem lehet elmagyarázni, hogy a veszélyhelyzet miatt másfajta életvitelre kell berendezkedniük. „Nincs mese, egy szobatiszta kutyának naponta háromszor ki kell mennie a lakásból” – hangsúlyozta Árkossy Beatrix.
Az irodavezető ebben a helyzetben azt javasolja, hogy az érintett idősek keressenek az ismeretségi körükben legalább két fiatalabb embert, akik egymást váltva megoldják a napi háromszori kutyasétáltatást.
A járványveszély miatt mindenképpen kerülni kell a társas eseményeket, a máskor megszokott közös kutyasétáltatásokat, nagyobb kirándulásokat. A sétáltatás időtartamát alkalmanként 15-20 percre ajánlott korlátozni a városokban. Olyan környezetben ahol garantáltan nem találkoznak más emberekkel, természetesen a séta nyugodtan lehet hosszabb is.
Jelen tudásunk szerint a kutyákat nem veszélyezteti a járvány, sem elkapni nem tudják a vírust, sem megfertőzni az embereket. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a szőrük vírushordozóvá válik. Árkossy Beatrix ezért arra figyelmeztet: ügyelni kell rá, hogy sétáltatás közben idegenek ne simogassák a kutyákat.
Ahogyan az emberek, úgy a házi állatok élelmezésében sem várható komoly fennakadás. A szövetség irodavezetője a kutyák ellátása esetében is fölöslegesnek tartja, hogy a gazdák hatalmas készleteket halmozzanak fel otthon. Inkább azt javasolja, hogy – mivel a rövidebb ideig tartó sétáltatások miatt az ebek kevesebbet mozognak – a kutyatartók csökkentsék az eddigi eleségadagokat. Máskülönben a kutyák elhízhatnak, ami betegségek kialakulásához vezethet.
A veszélyhelyzetben a „kutyás társadalom” is megmozdult – számolt be Árkossy Beatrix. A kutyaiskolák és az úgynevezett kutyapanziók sorra ajánlják fel azoknak az ügyfeleiknek, akikkel korábban kapcsolatban álltak, hogy amennyiben karanténba kell vonulniuk, távollétük idején gondoskodnak kutyáik őrzéséről. A szolgáltatás ingyenes, az érintett kutyatartóknak csak az élelmezés költségeit kell fedezniük.
A ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület például arra vállalkozott, hogy összeköti a bajba jutott gazdákat és a segíteni vágyó önkénteseket. A szervezet továbbra is várja azok jelentkezését, akiknek a járványügyi helyzetben gondot okoz (vagy ismernek másvalakit, akinek gondot okoz) kutyájuk ellátása, sétáltatása, szállítása, megőrzése, és persze azokét, akik az említett tevékenységek valamelyikében segítséget tudnak nyújtani. Már eddig is sok önkéntes jelentkezett, de – ahogyan az egyesület által közzétett térkép mutatja – még bőven akadnak hiányterületek az országban.
