Csavaros megfogalmazással, ám nagyot lép az ellenzéki önkormányzatok önállóságának megnyirbálásában a Semjén Zsolt által jegyzett salátatörvény, szorosabbá válik a Fidesz irányítás a kiskereskedelem fölött. Eddig ugyanis a fővárosi önkormányzatok jegyzői (illetve a közvetlenül fővárosi igazgatás alá tartozó területen, ilyen a Margitsziget) illetve a gyakorlatban a fővárosi főjegyző dönthetett arról, hogy hol nyílhasson 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlan Budapesten.
A javaslat ezt a jogát is elvenné az önkormányzatoktól és helyettük gyakorlatilag a Sára Botond volt VIII. kerületi fideszes polgármester vezette Fővárosi Kormányhivatal dönthet majd arról, hogy hol nyílhat új üzlet. A Semjén-féle javaslat szerint "tartalmilag nem változik a jogszabály" a korábbiakhoz képest. Az ugyan valóban nem változik, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb, új kiskereskedelmi ingatlan nyitását a kormányhivatal engedélyezi. Azonban a fővárosban újépítésű, zöldmezős kiskereskedelmi beruházásra jobbára amúgy sincs lehetőség, csak meglévő üzletekben tudnak terjeszkedni a versenytársak. A diszkontáruházak – Lidl, Aldi – eddig is úgy lavíroztak, hogy a Budapesten már meglévő kereskedelmi ingatlanokat vásároltak meg - például tönkrement ruhaboltot - és alakítottak át például élelmiszer-háztartási üzletté. Ebben az esetben a korábbi rendeltetésszerű működés megváltoztatását a helyi, önkormányzati jegyzők engedélyezték, amihez ki kellett kérniük a kormányhivatal véleményét, ám a végső szót ők mondták ki. Ezt a jogkört vonná el a papíron Semjén Zsolt szövegezte jogszabály.
A jövőben vidéken az adott járás székhelyének jegyzője helyett a megyei kormányhivatal dönthet majd. A fővárosban eddig kerületi önkormányzat jegyzője volt az illetékes, valamint a közvetlenül a fővároshoz tartozó területeken a fővárosi főjegyző. Helyettük most itt is a kerületi kormányhivatalok illetve a fővárosi kormányhivatal vezetője kapja meg a hatáskört. Mivel a jegyzőket a helyi önkormányzatok nevezik ki, a kormányhivatalok vezetőit pedig a kormány, könnyű belátni, hogy ezzel ismét jelentősen szűkítették az önkormányzatok jogkörét.
A korábban „plázastopként” is elhíresült rendelkezés alig titkolt célja volt a kormány számára a Fidesszel szövetséges kereskedelmi cégek támogatása, így a számukra versenytárs multicégek – ilyenek voltak elsősorban német diszkontláncok – terjeszkedésének a megakadályozása. Előbb egy plázastop bizottság döntött – teljesen átláthatatlan szempontok alapján, hogy ki építhet kereskedelmi ingatlant és ki nem. (Később ez a jogkör országosan a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalhoz került át.) Ennek szellemében tucatszám és szabványindoklással dobták vissza a diszkontáruházak engedélykérelmeit.
