Miután a fertőzések száma átlépte a 2000-t, kedden reggel Romániában életbe lépett a negyedik szintű védekezési forgatókönyv és vesztegzár alá vonták az ország potenciális Lombardiáját-Vuhanját, a kelet-romániai Suceava városát és a körülötte lévő nyolc települést. A kedd délig igazolt 2245 esetből ugyanis mintegy 600-t ebben a városban regisztráltak, ahol a megyei kórház bizonyult gócpontnak. Suceava megye legnagyobb kórházát még március 25-én lezárták, amikor már az intézmény mintegy 100 egészségügyi dolgozójánál és több betegnél is kimutatták a vírust. Két nap fertőtlenítés után a kórház újraindult, a fertőzött egészségügyi dolgozók száma viszont tovább emelkedett, 181-re és 60 beteget is koronavírussal diagnosztizáltak. A romániai kimutatott fertőzések az utóbbi időben naponként mintegy 300-al emelkedtek, a halálesetek száma kedd délutánra 72-re nőtt, csak Suceavan több mint 20 áldozatot követelt a járvány.
A katonai rendelet alapján vesztegzár alá helyezett települések kijáratait kedd reggeltől a hadsereg őrzi, a települések közötti közlekedést is felszámolva. Ide csak a gazdasági tevékenységekhez és a lakosság ellátásához szükséges árukat szállító járműveket engedik be, valamint a települések ellátását, a közművek üzemeltetését biztosító személyeket. Románia viszonylag gyorsan és erőteljesen lépett – már március 9-től felfüggesztették az iskolák, óvodák és egyetemek működését, gyülekezési korlátozást vezettek be, majd 16-tól 30 napra szükségállapotot rendeltek el országszerte, kezdetben részleges, majd teljes kijárási tilalommal. Ekkor még alig volt regisztrált fertőzés az országban, de már javában zajlott a vendégmunkások hazatelepedése, ami többszázezer, a legfertőzöttebb államokból érkező személyt jelentett. A szükségállapot kihirdetése előtt tömegek érkeztek az országba ellenőrizetlenül, amit az is bizonyít, hogy a hazatelepülők kiugróan magas száma ellenére mindmáig csupán 11576 személy van hatósági és 123577 házi karanténban, orvosi megfigyelés alatt.
Mindmáig a határátkelőknél ezrek várakoznak a belépésre, a román hatóságok következetesen szervezik az azt igénylők hazatelepítését, hét végi hivatalos bejelentés szerint az elkövetkezőkben még mintegy 200 ezer hazatelepülővel számolnak.
A potenciális fertőzésveszéllyel egyenarányosan növekszik a román társadalomban a nyugati vendégmunkásokkal szembeni indulat is, a közösségi média és portálok kommentjeiben egyre több az intoleráns hang és feszültség. Sokan a hatóságokat bírálják, figyelmen kívül hagyva, hogy minden államnak kötelessége visszafogadni és menteni külföldön bajba jutott állampolgárait, amit Bukarest tisztességesen meg is tesz.
A másik nagy gondja Romániának a kórházi fertőzések számának látványos emelkedése és az egészségügyi dolgozók körében az utóbbi két napban kitört lázadás. A biztonságos védőfelszerelések hiánya és a fertőzéstől való félelem, a karanténba helyezett kórházak számának szaporodása miatt akkora felmondási hullám indult el a román egészségügyben, hogy kedden Klaus Johannis államfő kéréssel fordult a „frontvonalhoz”, jelezve, bennük bízik az ország, ők a járvány leküzdésének a garanciái. A kormányzat tisztában van az egészségügyben dolgozókra leselkedő veszéllyel, ezért mindent megtesz azért, hogy az orvosok és segítőik biztonságos körülmények között folytathassák a koronavírus-járvány elleni harcot – üzente az elnök. Hogy ez mire lesz elég, az még talány. Romániában minden hatodik igazolt fertőzött egészségügyi dolgozó, ami az olasz- franciaországi arány másfélszerese. Emiatt hétfőn-kedden Temesváron, Szászvárosban és Brassóban teljes kórházi részlegek maradtak személyzet nélkül és országszerte mondanak fel a kórházi alkalmazottak. Az egészségügyi tárca toborzása hatástalan, így egyetlen fegyvere, hogy 90 napra emelték a felmondási határidőt az egészségügyben, és már azt fontolóra vette a szaktárca, hogy katonai rendelettel tiltsák meg az egészségügyben dolgozók felmondását.
