A jegybank könnyítené a hitelhez jutást, olcsóbb finanszírozási forrást nyújtva a bankoknak. Miképpen érinti ez a kisvállalkozásokat?
A vállalkozások szempontjából nagyon fontos, hogy a gazdaságon belüli pénzforgás ne álljon le a járvány miatt. Ehhez minél több olcsó, azaz alacsony kamatú forrás szükséges, amit a jegybank lépése biztosít. Álláspontunk szerint ez lépés illeszkedik az Európai Központi Bank nemrég bejelentett értékpapír-vásárlási programjához.
El is jutnak ezek a hitelek a vállalkozásokig?
A bankok elvárják, hogy a vállalkozások feleljenek meg a hitelképességi vizsgálataiknak, ami sajnos egyre nehezebb megy majd. A vásárlói jelentős részét elvesztő cégek a hagyományos adósminősítési rendszernek nem tudnak megfelelni, így hiába lesz kedvező hitel a piacon, még jelzálog fedezettel se biztos, hogy azt megkapják a rászoruló vállalkozások, hiszen a válság a vállalati eszközök árazását is teljesen szétzilálja. Például egy személyszállító vállalkozó 2 éves, a válság előtt 50 millió forintot érő autóbusza vajon mennyit ér ma a bankok értékbecslése szerint, amikor szinte senki nem vesz igénybe személyszállítási szolgáltatást? Tavaly decemberben kellő biztosítás megkötése mellett a buszra, mint fedezetre még könnyen fel tudott volna a vállalkozó 10-15 millió forintnyi forgóeszköz hitelt venni. Ma valószínűleg már bele se kezdene a bank az értékbecslésbe.
Szándék van a hitelfelvételre?
Azok a cégek, amelyek még a válság által kevésbé érintett iparágakban működnek, és így még hitelképesek, a visszajelzések szerint nagyon óvatossá váltak, így még alacsony kamat mellett is kétszer meggondolják, hogy vesznek-e föl hitelt. Így az MNB lépései fontosak, és jó irányba mutatnak, de önmagukban még nem elegendőek. Ezért készítettük el és juttattuk el a kormánynak a BKIK 6 pontos pénzügyi válságkezelő javaslatát, amelyről a Népszava is beszámolt. Ismét egy példával szemléltetve. Egy személyszállítási vállalkozó, tegyük fel 2-3 busszal rendelkezik, ami az önfoglalkoztató sofőröknél sokszor előfordul, hiszen így egy 4-5 fős "beugrós" baráti sofőrállománnyal több megrendelést is el tud vállalni, a jobb utakat saját maguknak kiosztva, a kevésbé preferáltakat pedig valamelyik éppen ráérő beugró sofőr ismerősnek odaadva. Most viszont, hogy teljesen leállt a piac, nincs jövedelme, miközben minden vagyona a buszaiban fekszik.
Mit tud tenni ez a vállalkozó?
A piacon nyilvánvalóan csak nagyon nyomott áron tudja eladni a feleslegessé vált eszközeit, jelentős vagyonvesztést elszenvedve. Vagy valahol szakszerűtlenül tárolja őket, ahol használat nélkül felgyorsul az értékvesztésük. A BKIK javaslata szerinti egy létrehozandó, szakosított állami eszközkezelő a háromból egy vagy két buszt a válság előtti piaci áron megvásárolna, és szakszerűen eltárolná őket, a vállalkozó pedig jelentős pénzhez jutna. Cserében az állam a vállalkozótól kérhetné, hogy fizesse maga után továbbra is a közterheket és a megmaradt buszával kedvezményes áron segítsen be például a járványkezelésből eredő személyszállítási feladatokba. Majd a válság után a kereslet visszaállásával a vállalkozó egy bizonyos ideig visszavásárlási jogával élve újra visszabővíthetné a flottáját, akár kedvezményes részletfizetéssel. A nemzetgazdaság számára az ilyen lépések sok milliárd forint likviditást, a vállalkozók számára pedig vagyonmegmaradást jelenthetnének.
A kkv-k mennyire vannak felkészülve az otthon végezhető munkára ?
Körükben ez a fajta munkavégzés csak korlátozottan alkalmazható. Ugyanis az iparnak és a kereskedelemnek számos olyan ága van, ahol nincs lehetőség a telephelyen kívülre vinni a munkát. A BKIK első gyorsfelmérése szerint minél nagyobb méretű egy vállalat, annál jobban tud élni a távmunka lehetőségével, a kkv-k nagyjából 50 százalékban, a nagyvállalatok pedig mintegy 80 százalékban tudnak ezzel tervezni. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozói szféra nagyon fegyelmezetten alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. Fontosnak tartom, hogy a lakosság alapvető ellátása, valamint a pénzügyi szolgáltatások mindvégig működőképesek legyenek, hiszen ezek tevékenysége nélkül teljesen leállna az ország, a gazdaság vérkeringése.
Milyen további javaslataik vannak?
Az első és azonnali lépés a fix költségek minimalizálása és a likviditás biztosítása. Ebben már történtek lépések. Az állam és az önkormányzatok az üzlethelyiségek jelentős bérbeadói, így részükről a díjak enyhítése, akár elengedése a válság idejére szükséges lépés. Sürgősen lépni kell abban is, hogy a termelési láncok ne szakadjanak meg. Kiderült, hogy csak a vállalkozások 20 százaléka rendelkezik valamilyen válságtervvel, ezért napokon belül kiadunk egy válságmenedzselő kisokost, amelyik iránymutató lehet a kkv-k túlélési terveinek elkészítéséhez.
Miképpen oldható meg az a súlyos gond, hogy a kisvállalkozók többségének nincsenek tartalékai?
Ezért célzott kisvállalkozói hitelkonstrukciót szorgalmazunk, illetve alternatív pénzügyi lehetőségeken is gondolkodunk. Olyanokon, mint a támogatott vevőkövetelés-vásárlás, az átmenetileg feleslegessé váló vagyonelemek megvásárlása egy speciális eszközkezelőn keresztül, illetve akár egy állami válságmenedzser kockázati tőke befektetői alap felállítása révén.
