Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt napirend előtt, hogy milyen védőfelszereléseket, berendezéseket (például lélegeztetőgépeket) „várnak a héten” – ez azért érdekes, mert a kormány eddig azt hangsúlyozta, csak azokat az eszközöket jelentik be, amik már megérkeztek, használhatóak. Majd arról beszélt, több mint ötezer magyart hoztak eddig haza, a közép-európai államokkal koordinálva, mert „az EU koordinációja jelentéktelen”.
Lukács László a Jobbik részéről úgy reagált, rövid távon jó lehet a „nemzeti bezárkózás”, de hosszú távon az együttműködés a hasznosabb, ezért erre is figyelnie kell a kormánynak, majd megismételte pártja követelését, hogy vezessenek be közterületeken kötelező maszkviselést.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője azt mondta, még mindig sok egészségügyi intézményből kapnak olyan jelzést, hogy nincs elég védőfelszerelés, ráadásul a Kínából származóknak a minősége sem egyenletes. A Párbeszéd szerint a multikkal korábban megkötött stratégiai megállapodásokat most felül lehetne vizsgálni és tárgyalni a cégekkel arról, hogy akik korábban rengeteg állami támogatást kaptak, most vállalják, hogy nem bocsájtanak el munkaerőt.
Vejkei Imre (KDNP) a sajtót és az Európai Uniót támadta és megismételte Orbán Viktor korábbi nyilatkozatait, az ellenzéki sajtót „ellenségi sajtónak” nevezve. Az MSZP részéről Mesterházy Attila megköszönte a Külügyminisztérium erőfeszítéseit a külföldön rekedt magyarok hazahozatalára, majd azt sürgette, a magyar kormány is fizesse ki a bajba jutott cégek esetében a munkavállalók 80 százalékát, hogy ne bocsássák el őket.
Varju László (DK) szerint megdöbbentő, hogy a kormány nem számol az EU által a rendelkezésre bocsájtott 5,7 milliárd eurós kerettel. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, nem elég, hogy csak hetek múlva lesz megismerhető a kormány gazdaságvédelmi programja, sokkal hamarabb el kellene ezt készíteni és több forrást kellene fordítani az idősellátásra, a munkanélküliség megelőzésére.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint a kormány töredékét biztosítja a költségvetési forrásainak ahhoz képest, hogy más országokban mennyi pénzt költenek a szociális katasztrófa elkerülésére. A magyar vállalkozók nem tudják fizetni a bérköltségeket, a háztartások nagy részének egy hónapnyi tartaléka sincs. Az álláskeresési járulék időtartamát vissza kellene állítani 9 hónapra. Dömötör Csaba államtitkár válaszában felsorolta a kormány eddig meghozott intézkedéseit, szerinte a hiteltörlesztési moratórium eleve komoly gazdasági hatással jár. Szerinte az ellenzék „állandósítaná a munkanélküliséget.
Keresztes László Lóránt azt mondta, az LMP javaslata szerint első körben 90 napra adnák meg a rendkívüli felhatalmazást azzal, hogy ha objektív okok miatt nem tud összeülni a parlament, a kormány tovább vihetné a jogköröket, így viszont érthetetlen, miért nem támogatja ezt a megoldást a kormány. Orbán Balázs államtitkár „válaszában” semmi érdemit nem mondott a felvetésre.
Vadai Ágnes szerint bebizonyosodott, hogy a kormány hazudik, amikor azzal riogatott, káosz tör ki azután, hogy az ellenzék nem támogatta, hogy sürgősséggel szavazzák meg a kormány kiszélesített jogköreit, hiszen gond nélkül meghosszabbították az összes szükséges kormányrendeletet. A kieső béreket csak a magyar kormány nem pótolja Európában. Tóth Bertalan szintén arról beszélt, nem lehet a kormányban megbízni az eddigi viselkedése alapján, még a Nézőpont Intézet is azt mérte, hogy a megkérdezettek 40 százaléka határidőt szeretne szabni a rendkívüli felhatalmazásnak, a bizalmat az sem erősíti, hogy a polgármesterek nem kapnak tájékoztatást a kormánytól, nekik kell teszteket vásárolniuk, szociális intézkedéseket hozniuk. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, az ellenzék kampányüzemmódba kapcsolt, a törvényben van időbeli korlát.
