Jelentős, a német politikában szinte példa nélküli változások történtek a helyi pártpreferenciákban néhány hét alatt. Pontosabban két politikai erő, a CDU-t és a jobboldali radikális Alternatíva Németország (AfD) népszerűségét érintette érzékelhetően a járvány terjedése. A nagyobbik kormánypárt valóságos szárnyalásba kezdett, a jobboldali populisták megítélése viszont a 2017-es választás óta nem volt ennyire alacsony szinten.
Egy másfél héttel ezelőtt közölt felmérés szerint a németek 65 százaléka elégedett Angela Merkel szövetségi kormányának a koronavírus terjedésével kapcsolatos válságkezelésével, ez azonban csak az uniópártok (elsősorban a kereszténydemokraták) népszerűségén érződik, a szociáldemokraták egy helyben topognak, feledésbe merül az, hogy a mostani helyzetben különösen fontos pénzügyi döntések Olaf Scholz pénzügyminiszterre hárulnak, aki szintén az SPD tagja.
Az adatok azonban valóban döbbenetesek már csak amiatt is, mert Németországban nagyon lassan változik a pártok népszerűsége, még a válságosabb helyzetekben is. Különösen a Forsa ügynökségnél tapasztalható drámai változás. A március 6-án közzétett közvélemény-kutatás szerint még 26 százalékon állt a CDU/CSU, a következő héten már három százalékkal, 29-re erősödött, a legutóbbi, múlt héten közölt felmérés szerint azonban egészen váratlan eredményt hozott, Angela Merkel kancellár pártja már 36 százalékon állt, tehát két hét alatt tíz százalékkal ment fel közkedveltségi mutatója. Ilyen csekély idő alatt ennyire számottevő változás példátlan a német belpolitikában. A Forschungsgruppe Wahlen ügynökségnél is messze hibahatáron túli az uniópártok népszerűségének emelkedése, hét százalékos, 26-ról 33 százalékra nőtt két hét alatt. Szintén hét százalékos pluszt könyvelt el a jobboldali pártoknak általában jobb eredményt mérő INSA. A jobboldali populista Alternatíva Németországért ezzel szemben a Forsa szerint már csak kilenc százalékon áll, s a Forschungsgruppe Wahlen ügynökség is csak 10 százalékot mért számára.
Szintén a Forsa szerint az emberek túlnyomó többsége, 68 százaléka nem meglepő módon a koronavírust tartja a legnagyobb problémának, 31 százaléka pedig annak gazdasági hatásait. A felmérés szerint a németek 40 százaléka látja úgy, hogy a jelenlegi helyzetben a kereszténydemokraták orvosolják legrátermettebben a problémákat. 12 százalékkal többen vélekednek így, mint egy héttel korábban. Más témák teljesen háttérbe szorulnak, mindössze 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy a menekültek, a külföldiek miatt aggódnak, 9 százalék számára pedig a klímakérdés okoz fejfájást. Az AfD szavazóinál mások az arányok, csak 49 százalékuk számára a koronavírus a legnagyobb probléma, 46 százalékuk pedig még mindig a menekültkérdést tartja a legégetőbb gondnak.
Egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy a német gazdaságra milyen hatást gyakorol a válság. Jens Südekum közgazdász a Neue Zürcher Zeitungnak elmondta, pesszimistább becslések szerint a közélet, a gazdaság teljes leállása minden hetente egy százalékos GDP csökkenést jelent. Ha tehát 20 hétig tartanának a rendkívüli intézkedések, akkor szélsőséges esetben a gazdaság teljesítménye egyötödével eshet vissza. Ennek ellensúlyozására 1200 milliárd dollárt kellene költenie az államnak.
A német politikusok azonban nem úgy gondolkodnak, mint Donald Trump, az amerikai elnökkel szemben, aki már húsvéttól feloldaná a korlátozásokat, hogy beindítsa a gazdaságot, úgy vélik, az emberek egészsége a legfontosabb, ezért túlságosan korai lenne lazítani az intézkedéseken. Így vélekedett Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter és ugyanezt mondta Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, a CDU elnökjelöltje, aki sajtóértekezletén elmondta, a legfontosabb, hogy elkerüljék azt, ami Olaszországban vagy Spanyolországban történt és lelassítsák a vírus terjedését. A sok felvetés hatására a kancellári hivatal közölte, április 20. előtt semmiképpen sem enyhítenek a szigorításokon.
