Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az órákat éjjel 2 órakor 3 órára kell állítani. Az óraátállítás miatt változik egyes tömegközlekedési járatok menetrendje. A MÁV közlése szerint az eredetileg 2 és 3 óra között induló belföldi személyszállító vonatokat 3 órakor indítják el. Azok a belföldi vonatok, amelyek 2 óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, 60 perccel később érkeznek a következő állomásra.
A jelenleg csak belföldön közlekedő Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza állomáson éri az óraigazítás. A vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint 3 órakor indul a Keleti pályaudvarra.
A Keleti pályaudvarról szombat 20.40-kor induló, München és Budapest között közlekedő Kálmán Imre EuroNight vonat körülbelül egy órával később érkezik meg Münchenbe. Az onnan Budapestre közlekedő vonat szintén körülbelül egy órával később érkezik meg vasárnap délelőtt - írták.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint az óraátállítás egyes járatokat menetközben ér, így a 918-as, a 938-as, a 940-es, a 943-as, a 948-as, a 956-os, a 964-es, a 980-as, a 990-es, a 992-es, a 994-es, a 996-996A, a 998-as és a 999-es busz esetében egy-egy indulás időpontja változik.
Az egész állítgatás oka az energiamegtakarítás. A lényeg, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik.
Jó ideje már egyre hangosabbak az óraállítás ellenzői, akik azzal érvelnek, hogy az ezzel megnyert igen csekély mennyiségű energia nincs arányban azzal a megterheléssel, amit az évi kétszeri időeltolás okoz az emberi szervezetnek. Az érvek - és az állítgatásról szóló uniós felmérés eredménye, mely szerint az európai polgárok 80 százaléka eltörölné a két óraállítást - meggyőzték Az EU-t is. A tavalyi döntés értelmében 2021-ben megszűnik Európában a kötelező átállítás, a tagországok pedig még az idén maguk eldönthetik, hogy a normális, "téli" időszámítást alkalmazzák állandóan, vagy pedig az attól egy órával eltolt nyárit.
Mindkettő mellett lehet egyébként érvelni, a bármelyiket választjuk is, lesznek hátrányok. A természetes időszámítással nyáron már kora hajnalban - a leghosszabb nappalokon bőven fél négy előtt - világos lesz, viszont este háromnegyed nyolckor lemegy a nap, a nyári választása esetén pedig télen is egy órával tovább lesz világos (azaz december végén, január elején is öt óra körül megy le a nap, viszont reggel nyolc után világosodik csak. A tudományos ajánlás egyébként - elsősorban élettani szempontból - a normális idő alkalmazása, persze az emberek túlnyomó többsége jobban szereti, ha este tovább van világos. (Meg a nyári időszámításnak már a neve is sokkal pozitívabb csengésű, mint a téli.)
A döntést mindenesetre nem lehet sokáig halogatni, mert nincs már sok idő. Október 25-én még minden országban visszaállítják az időt a normálisra, és ahol azt választják állandónak, többet nem is tekergetnek. A nyári időszámítást választók még egyszer, 2021 március 28-án visszaállítanak egy órát, és azzal az EU-ban vége az évi két óraállításnak.
