;

gazdasági intézkedések;koronavírus;

- Slendriánok

A kormányfő széles sajtónyilvánosság előtt, nagy vívmányként ismertette azokat a gazdasági rendelkezéseket, amelyek célja a járvány miatt hátrányos helyzetbe kerülők megsegítése. Ezek költségvetési hatása a GDP néhány tized százaléka, amely nemhogy Dánia, de még pl. Románia hasonló célú intézkedéseinek sem ér a nyomába. 

De ezeket az intézkedéseket még akkor is illett volna legalább alapvető körültekintéssel jogszabályba önteni, ha erre valóban kevés idő állt rendelkezésre. A két gazdasági „csomag” a 47/2020 (III.18) és a 61/2020 (III.23) számú kormányrendeletekben öltött testet. Az utóbbi tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek után júniusig nem kell KATA-t fizetni. Nehéz elképzelni, milyen rendező elv alapján választották ki ezeket a kedvezményezett tevékenységeket, és főleg miért hagytak ki olyanokat, amelyek művelőit a járvány miatti válság a legjobban és azonnal érinti. A kedvezményezett tevékenységek között szerepelnek olyanok, amelyek valóban azonnali bevétel-kieséssel fenyegetettek (mint pl. a szálláshely-szolgáltatás), és olyanok is, amelyek bevételét nem fenyegeti közvetlen veszély (mint pl. a különféle építőipari és szakipari szolgáltatások). Helyesen érinti a jogszabály a taxisokat, akiknek bevételei bizonyosan csökkennek, viszont kimaradt az összes idegenforgalmi szolgáltatás (TEÁOR 79), mint pl. az idegenvezetés, utazásszervezés, amelyeket a válság azonnal lenullázott. 

Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy akiknek lesz bevételük, azoknak nem kell KATA-t fizetniük, akiknek pedig egyáltalán nem lesz, azok a semmiből kénytelenek havi ötvenezer forinttal támogatni a költségvetést. Az első csomagban szerepelnek ugyan kedvezményezettként a turisztikai „gazdasági egységek”, de csak a munkabért terhelő járulékok esetében, ami értelemszerűen csak a munkaviszonyban állókat érinti. Ugyanakkor a turizmusban dolgozók (pl. idegenvezetők) csaknem valamennyien a KATA alá tartozó egyéni vállalkozók, azaz önfoglalkoztatók. Az már csak hab a tortán, hogy sem az adójogszabályok, sem a polgári jog nem ismerik a „gazdasági egység” definíciót.

Mondható, hogy a rapid jogalkotásba óhatatlanul hibák is becsúsznak. Csak remélhető, hogy ezek tényleg csak hibák, amelyek gyorsan kiküszöbölhetők, és nem valamilyen megkülönböztető szándék áll mögöttük. A turizmusban dolgozó több ezer ember tudtommal nem Soros ügynöke…

A szerző mérnök-közgazdász