Az orosz elnök szerdán felhívásban fordult az oroszokhoz a koronavírus elterjedésével kapcsolatos helyzet miatt. A drámai hangvételű beszédében az élvonalban dolgozók helytállását méltatta, az emberek iránti felelősséget a hangsúlyozta és több intézkedést jelentett be. Vlagyimir Putyin nem hagyott kétséget afelől, hogy a legfontosabb dolognak most az egészség megvédését tekinti. Úgy véli, az, ami manapság a nyugati országokban történik, bekövetkezhet Oroszországban is. Ennek kivédésére dédelgetett álmát is hajlandó félretenni: az alkotmány módosításról április 22-re kiírt népszavazás megtartását. Ez lett volna hivatott bebetonozni elnöki hatalmát.
Eredetileg az alkotmány értelmében Putyin csak 2024-ig maradhatna hatalmon, de miután Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa alkotmánymódosító javaslatot tett, amit az Alkotmánybíróság el is fogadott, Putyin nulláról indulhat és 2036-ig betöltheti hivatalát. Most bejelentette, hogy a népszavazást elhalasztja, és kizárólag a szakértők, az orvosok véleményétől teszi függővé, hogy majd mikor tartható meg az emberek biztonságának a veszélyeztetése nélkül.
A Kremlhez közel álló politológusok, összevetve Putyin felhívását a nagyhatalmak vezetőinek beszédeivel, annak konkrét jellegét magasztalták, mondván az elnök nem elégedett meg azzal, hogy az érzelmekre hasson, számos olyan döntést hozott, amivel segíthet honfitársain. Szavai hitelessége jeleként bejelentette, hogy a jövő hét fizetett munkaszüneti hét lesz. Kizárólag a közlekedés, a hatalmi szervek és a legszükségesebb üzletek, szolgáltatók működnek. Ezt az egészségügyi szakemberek üdvözölték, mert hozzájárul a vírus terjedésének lelassításához.
A 3 év alatti gyerekekkel élő családoknak nyújtott plusz anyagi támogatásnak nyilvánvalóan örülnek az emberek. Sokan elégedettek lehetnek azzal is, hogy az elnök igyekszik mérsékelni a gazdasági károkat a kis és középvállalkozások automatikus féléves adóhalasztásával, és az elnök a legnehezebb helyzetben lévők hitelvisszafizetési kötelezettségének elhalasztását kéri a bankoktól. Sőt még a biztosítási befizetések mértékét is csökkentené. Emelik a munkanélküli segély összegét. Eközben megemelik az offshore cégek jövedelmi adóját, s azokat is jobban megadóztatják, akik kiviszik a pénzüket az országból.
Néhány kommentelő az interneten azonban rögtön kérdések és kételyek özönét fogalmazta meg, megrettenve a munkalehetőség elvesztésétől. „És mi lesz tovább? Egy hét alatt rendbe jövünk?” „Körös-körül tőkések, ők köpnek a bérek megőrzésére.” „Mi lesz a kereskedőkkel?” „A költségvetésből élőknek fizet az állam, a többiek kérjenek a gazdájuktól?” „Szibériában nem engedik szabadságra az embereket. A szellem kiszabadul a palackból.” „A nép szétszéled a nyaralókba utazva és megfertőzi a régiókat.” „A kapitalisták Oroszországban nem fognak így fizetni, ez Putyin fantáziája.”
Ellenzéki hírportálok, például a Novaja Gazeta is felteszi a kérdést, mi lesz azokkal, akik nem a költségvetésből kapják a jövedelmüket, őket ki kompenzálja? Teljesen bizonytalan az is, hogy a kis és középvállalkozások közül melyeket tekintenek megsegítendőnek. Azokról a milliókról sincs szó, akik a szürke gazdaságban próbálnak megélhetéshez jutni. Még az ellenzékinek nem tekinthető honlapokon megszólaló politikusok egyike-másika is szóvá teszi kételyeit: vajon a rendelkezések nem csapják-e agyon a középosztályt?
Nem nehéz kitalálni, hogy kiket sújt leginkább a felhívás. Az ellenzék tökéletesen fórum nélkül maradt, ha utcára vonul, nemcsak a hatalommal, az oroszok elsöprő többségével is szembekerül. Nem beszélve a hadsereggel, amely fokozott szerephez jut ebben a helyzetben. Szergej Sojgu védelmi miniszter máris ellenzéki aktivistákat vádol azzal, hogy igyekeznek bejutni a katonai objektumokba, a NATO-t pedig azzal, hogy fokozza légi felderítő tevékenységét.
