Az állam 17,44 milliárd forintért megvette a Mátrai Erőmű többségét – közölte a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A papírok alapján ez pontosabban úgy hangzik, hogy a Mátrai Erőmű 26 százalékát eddig is tulajdonló, állami MVM március 26-i hatállyal megvette a szénerőműcég 73 százalékát birtokló Mátra Energy Holding felett álló Status Power Invest Kft.-t. Az eladó a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc érdekköréhez sorolt Opus és Status Energy Magántőkealap.
Lapunk korábbi információi szerint Mészáros Lőrincék 2018-2019 során összesen körülbelül 11 milliárd forintot fizettek a társaság áttételes többségéért. (Az Opus tőzsdei közleménye szerint a rá eső vételár legalábbis meghaladta a bekerülési értéket.) A - korábban évtizedekig nyereséges - szénerőmű 2017-ben közel 9, 2018-ban valamivel kevesebb mint egy, 2019-ben pedig közel 6 milliárd forintos veszteségbe csúszott. Ennek ellenére tavaly a tartalékokból Mészárosék 8 milliárd osztalékot kivontak. A méltányos vételár tehát 3-4 milliárd forint lett volna úgy, hogy nem vesszük figyelembe a cégérték változását. Ez pedig minden jel szerint negatív. A széntüzelés az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt egyre drágább. Az erőmű lignitblokkjait 2030-ig bezárják, ami jelentős tájhelyreállítási kötelezettséggel jár. Bár a kormány nagyarányú terveket szövöget a telephely "megmentésére", eme - kevéssé pontosított - tervek legalábbis több száz milliárdos befektetést igényelnének. Az Orbán-kormány tehát az MVM-en keresztül a vírusvihar közepette erőműadásvétel ürügyén óvatos számítás szerint is több mint tízmilliárdos profittal tömhette ki a miniszterelnöki strómannak tartott vállalkozót.
Gulyás Gergely az ügyletet szintén a Mátrai Erőmű jelenlegi, kiemelt fontosságú termelésével, valamint vérmes fejlesztési terveikkel indokolta. Az Opus és az MVM már december végén az adásvételi szerződés megkötéséről számolt be. Ám később megkeresésre az MVM arról tájékoztatta Tóth Bertalan MSZP-elnököt, hogy a vételárat később, egy külső szakértő állapítja meg. Orbán Viktor januári sajtótájékoztatóján a helyzet drámaiságát olyképp ecsetelve, hogy Mészáros Lőrincék be akarták zárni az egységet, amit így a kabinet voltaképp megment. Az MVM másfél hónapja, februárban már átvette a cég irányítását. Bár a kormányfő teljes átláthatóságot ígért, se Gulyás Gergely, se az MVM és az Opus nem közölte (utóbbiak megkeresésünkre), hogy mely szakértő és mi alapján állapította meg a 17,44 milliárdos vételárat. A kormány az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, ami a gyorsított engedélyezés mellett kiiktatja a versenyvizsgálatot. Az MVM-hez átkerült a hulladékfeldolgozással foglalkozó, halmajugrai Geosol Kft. is. Esti közleményében az MVM az egység átalakítását, az ellátás zavartalanságát és a legtöbb munkahely megtartását ígérve közölte: az egység idei működését 11,4 milliárdos hitellel biztosítják.
Tágabb látószögből nézve kijelenthető: az ország második legfontosabb áramtermelőjét közel negyed századig biztonságosan és nyereségesen üzemeltető német RWE-től két zavaros év után az egység visszakerül az eredeti gazdához, a cég negyedét ez idő alatt is birtokló MVM-hez. Az erőművet lerongyoló átmenet során Mészárosék mellett hosszabb-rövidebb felbukkant a tulajdonosi hálóban a felcsúti csodavállalkozóhoz közel álló Duna Aszfalt és a cseh EPH is. E befektetők rövid kitérőjüket ismereteink szerint szintén nem veszteséggel zárták.
