NOB;koronavírus;tokiói olimpia;

- Történelmi a NOB döntése

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök telefonos egyeztetése során megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják. A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.

„Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény” – tájékoztatta az újságírókat Abe.

„Az olimpia új időpontjáról még nem volt szó, erre a tokiói szervezőbizottság tesz majd javaslatot – mondta Bach a dpa német hírügynökségnek. – A legkésőbbi időpont jövő nyár lehet. Ebben a helyzetben az emberi élet megóvása az elsődleges, a pénz ilyenkor nem számít. A halasztás milliárdos nagyságrendű plusz kiadást jelenthet a házigazdák számára. Bízom benne, hogy az olimpián jövőre az emberséget, a járvány legyőzését is megünnepelhetjük."

Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül. A számítást Makino Junicsi, az SMBC Nikko Securities nevű brókercég vezető közgazdásza tette közzé, míg a Kanszaj Egyetem nyugalmazott professzora, Mijamoto Kacuhiro 640,8 milliárd jennel hozzávetőleg hasonló eredményre jutott.

A Népszavának nyilatkozó sportközgazdász, Muszbek Mihály ugyanakkor úgy véli, felelős gazdasági szakember nem bocsátkozik találgatásokba a halasztása miatti lehetséges veszteségekről, mert ennek kiszámításához nagyon kevés elérhető információ áll rendelkezésre.

„A résztvevő országoknak a repülőjegyek visszamondásából keletkezhet esetleg káruk, de mivel nem elmarad az olimpia, hanem csak későbbre halasztják, a szervezők és a NOB semmilyen bevételről nem maradnak le, csak később jutnak hozzá ezekhez az összegekhez. Felelős döntés született, a NOB komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, nem rendíti meg a játékok elhalasztása. Az egészség védelme fontosabb a gazdasági érdekeknél” – fogalmazott lapunknak Muszbek.

A Népszavának sikerült megszólaltatnia Szabó Lászlót, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökét is, aki lapunknak arról számolt be, hogy kedd délelőtt még videókonfenrenciát tartottak a sportolók részére, de akkor még nem tudták, hogy elhalasztják az olimpiát, ezért arra kérték a versenyzőket, ne foglalkozzanak a különböző hírekkel, mindenki teljes intenzitással készüljön a paralimpiára.

A NOB döntése után alig egy órával a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság is bejelentette a paralimpia elhalasztását, az új helyzet pedig rengeteg feladatot jelent az MPB számára.

„Először is leszögezem, hogy felelős, jó döntés született, a jelenlegi körülmények között nem lehetett volna fair versenyeket rendezni, 77 kvalifikációs viadal maradt el a koronavírus miatt, ebből 41-en magyar sportoló is részt vett volna, de én sem éreztem volna jól magam a bőrömben, ha idén nyáron egy több mint hetven tagú küldöttség tagjainak az egészséges hazajutásáért kellett volna vállalnom a felelősséget - hangsúlyozta a sportvezető. – Ugyanakkor most rengeteg teendőnk van, vigasztalni kell a csalódott edzőket, sportolókat, költségektől kell megszabadulni, repülőjegyeket mondunk le, hetekig, hónapokig is eltarthat, amíg ennek a döntésnek a következményeit rendbe lehet tenni” – mondta Szabó.

Az MPB elnöke azt is elmondta, hogy jövőre Egerben lenne a paraerőemelők világbajnoksága, de az esemény sorsa attól is függ, mikor pótolják a játékokat.

„Az biztos, hogy marad az eredeti menetrend, tehát az olimpia után három héttel jön a paralimpia, azt viszont nem tudni, ez mikor lesz, személy szerint szerencsésebbnek tartottam volna, ha 2022-re halasztják a játékokat” – tette hozzá.

A magyar sport egyik utolsó mohikánjaként Bíró Attila, és az általa vezetett Európa-bajnoki bronzérmes női vízilabda-válogatott készült együtt az olimpiára. „Megrázta a lányokat a hír, mert jó formában vannak, de mindannyian elfogadtuk és úgy gondoljuk, ez volt a legjobb döntés, ami ellen nem tudunk semmit tenni, de legalább most már van mihez alkalmazkodnunk” – foglalta össze a szövetségi kapitány a Népszavának a válogatott játékosok érzéseit. Elmondta, szakmai értelemben eddig is „sufni tuning” felkészülés zajlott, mert az olimpiai selejtezőnek sem volt konkrét időpontja, így a csúcsformába hozás sem volt napra pontosan kiporciózva. Tudniillik a válogatott sorsdöntő olimpiai selejtező előtt áll, de a járvány miatt lefújták a selejtezőt, ahol egyébként igen jó esélyei lettek volna az olimpiai kvalifikációra a lányoknak.

Kérdés, hogy most mire számíthatnak? „Jó lett volna túlesni az egészen és kijutni az olimpiára, de úgy gondolom, ez a válogatott jövőre még ennél is jobb lesz. A mezőny egyik legfiatalabb csapataként hatalmas potenciál van benne, nagyon fejlődőképes. A lányok azt mondták, kicsit megnyugodtak, mert legalább most van mihez igazodniuk. A lehető legrosszabb a bizonytalanság volt, amikor nem tudtuk pontosan, hogy mit hoz a jövő, hogy mire kell készülnünk.”

A halasztásról született döntés keveseket érhetett meglepetésként, ugyanis az elmúlt hetekben a sportesemények sorozatos halasztása után egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy ez lenne a legjobb megoldás.

Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt. A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.

A halasztás ellenére nem változik a viadal elnevezése, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve. A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg.

Halasztás még sosem voltA modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d'Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.

Egy évvel később, 2021-ben tartják meg a sportrendezvényt -jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.