Az alagsori közös mosoda máskor a trécselések helyszíne. Egy ideje viszont nincs kivel beszélgetni. Ha valaki azt látja, hogy már foglalt az egyik gép, akkor inkább visszafordul, és felcipeli lakásába a nagy kupac mosatlant. A koronavírustól való félelem lassan a Los Angeles-i élet minden pillanatát áthatja: a szomszédok, akik eddig mindig váltottak néhány szót velünk, ma már inkább csak intenek egyet, és már viharzanak is be a lakásukba Az élelmiszerboltok többsége előtt sorok kígyóznak. Az emberek fegyelmezetten, egyesével, egymástól hat lábnyi – azaz közel két méteres – távolságot tartva várják, hogy sorra kerüljenek. Egyszerre legfeljebb tíz ember lehet az üzletben. Amikor valaki kijön, akkor „a helyére” valaki bemehet. Előtte azonban az üzlet dolgozói fertőtlenítik a kosarakat. Pontosabban ennél kicsit többet tesznek: egy mosollyal, kedves szóval igyekeznek oldani a vevők nyugtalanságát. Márpedig nyugtalanság nem kevés akad, aminek legbiztosabb jele épp a bevásárlók sokasága, és a dugig tömött kosarak látványa. A tudatos életmódjuk és egészséges életvitelük miatt Amerika-szerte kifigurázott kaliforniaiak többsége ugyanis hamar feladta elveit miután a múlt hét végén életbe lépett az otthonmaradásra szólító rendelet: pont ugyanúgy megrohamozták a boltokat, mint mindenki más, ma is nagy csomagokban viszik a tésztát, rizst, fagyasztott pizzát, és persze a wc-papírt. A felvásárlási láz mértékéről mindent elárul, hogy kevesebb mint egy hét után korlátozásokat vezettek be, az egy háztartásban élők a legkelendőbb termékekből csak egyet-kettőt vihetnek minden vásárlásnál.
Meglehet persze, hogy a vásárlás sokaknak csak indok a kimozdulásra, még akkor is, ha az otthonmaradási rendelet valójában csak egy ajánlás, annak „megszegése” nem jár büntetőjogi szankcióval. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy csak akkor hagyják el házukat, lakásukat, ha élelmiszert vagy gyógyszert kell vásárolniuk, halaszthatatlan orvosi vizsgálatra van szükségük, kutyát kell sétáltatniuk. És engedélyezik a sportot is. A parkok, sportpályák többséges bezárt ugyan, de kocogni lehet – persze, betartva a hat lábas szabályt, vagyis egymástól legalább másfél-két méterre.
Amikor egy harmincas éveiben járó Los Angeles-i nőt arról kérdezünk, hogy mennyire veszik komolyan a rendeletet az itteniek, azt felelte: – Ez egy sokszínű város, vannak barátaim akik egyáltalán nem mennek ki a lakásból, de olyan is akad, aki pár napja még bújta a párkereső oldalakat, sőt el is ment egy tinderes randira.
Egészen más a hangulat a mozi fővárosának filmekből is jól ismert negyedében, Hollywoodban. Mintha csak az itt készült katasztrófafilmek egyikének díszletét látnánk: a rózsaszín gránitcsillagokkal borított hírességek sétánya, a Hollywood boulevard teljesen kihalt, pedig ez az egyik legkedveltebb turistalátványosság a világon, máskor olyan tömeg hömpölyög is, hogy mozdulni sem lehet. A Santa Monica Boulevard és a nagy filmstúdiók szintén teljesen kiürültek.
A legborzalmasabb forgalmi dugóiról ismert 405-ös autópályára sem lehet ráismerni: azok az útvonalak, amelyekhez korábban egy-másfél óra kellett, most 20-30 perc alatt is abszolválhatók.
Ahogy egyre inkább eltűnnek a munkába, iskolába, szórakozni igyekvők ezrei az utcákról, úgy válik mind láthatóbbá a gazdagságáról és csillogásáról híres város nyomora. A mintegy négymillió lakosú – agglomerációjával együtt 17 milliós – Los Angelesben a hivatalos adatok szerint körülbelül negyvenezer hajléktalan él az utcákon. Ők most még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, hiszen többségük eleve küzd már valamilyen betegséggel, ráadásul mosakodni, kezet mosni sincs lehetőségük. Nem véletlen, hogy Kalifornia állam kormányzója, Gavin Newsom bejelentette: a krízis kezelésére 150 millió dollárt fordítanak, ezt az összeget az utcán élők egészségügyi ellátására, valamint új szállások kialakítására használják majd fel. A kormányzó azt tervezi: üres állami intézmények megnyitásától kezdve a szállóépítésen át lakókocsik beszerzéséig minden lehetőséget megragadnak, hogy minél többeket tudjanak megfelelő módon elhelyezni. Ezzel a lépéssel is szerzett elismeréseket a kormányzó, de a lapunk által megkérdezett Los Angeles-iek nem csak ezért méltatták:
– Szerintem Newsom sokkal jobban kezeli a járványügyet, mint más államok vezetői, főleg mert rendszeresen tájékoztat minket – mondta a 38 éves, az egyik nagy tévécsatornánál dolgozó tősgyökeres Los Angeles-i Amy, aki azért a kritikáját sem titkolta: – A hajléktalanok menedékhelye jó ötlet, de ezt már sokkal hamarabb meg kellett volna lépni.
Az amerikai nő egy másik aspektusra is felhívta a figyelmet:
– Érdekes látni, hogy a magánszektor is bekapcsolódott járványkrízis következményeinek enyhítésébe. Jó, hogy még Elon Musk is besegít a kormányzónak – utalt arra, hogy a kaliforniai Palo Alto-i központú Tesla milliárdos vezetője jelezte, hogy ha szükséges, akkor készek elektromos autók helyet lélegeztetőgépeket gyártani.
Összességében Amy úgy vélte, jó lenne, ha országos szinten is olyan felkészült lenne Amerika, mint Kalifornia állam. Ezzel rögtön előrevetítette, nincs jó véleménnyel Donald Trump elnökről:
– Rengeteg zűrzavart okoznak azok a téves információk, amikről beszél. Az pedig elkeserítő, hogy rendszeresen kínainak nevezi a koronavírust. Egy ilyen helyzetben ugyanis össze kellene fogni és a megoldásra fókuszálni, nem pedig a széthúzást meg a rasszizmust erősíteni.