Több mint 81 ezer katás vállalkozónak és néhány ezer médiamunkásnak nem kell adót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetnie június 30-ig - a kormány sugallata szerint ezzel megmenthető a magyar gazdaság. Eközben a világ számos országában a kormányok több száz vagy ezer milliárdnyi eurót juttatatnak a cégeknek, hogy megelőzzék az elbocsátásokat, és ezzel lehetővé tegyék, hogy a koronavírus-járvány levonultával gyorsan visszatérjen a növekedés. Orbán Viktor miniszterelnök viszont inkább arra készül, hogy több százezren veszítik el a munkájukat.
A hatalmas munkanélküliség valóban heteken belül a nyakunkba szakadhat, a cégeknek ugyanis nincs elegendő tartalékuk a bérek fizetésére. A Via Credit gazdasági tanácsadó több mint 30 ezer magyarországi, 10 főnél nagyobb kis, közép és nagyvállalkozás adatait vizsgálta. Ezek a cégek ma még 1,67 millió embernek adnak munkát, és átlagosan 55 főt foglalkoztatnak: rájuk fejenként havi 312 ezer forintot költenek bér és járulék formájában. A vizsgálatba bevont cégek felének - amennyiben más költségük és bevételük sincs ebben az időszakban - négy havi bér kifizetésre van elegendő tartaléka. A vállalkozások negyedének ugyanakkor csak alig egy hónapra elegendő a likviditása – mutatott rá Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.
A vizsgált vállalkozások 15 százaléka szenvedhet el komoly likviditási problémákat, ezek többsége kisvállalat. Ezen "problémás" cégek egy része ugyanakkor nem a kormány által megsegített turizmus vagy vendéglátás szektorban aktív, ráadásul a koronavírust megelőzően is küszködtek gondokkal, így a mostani helyzet „csak” jelentősen felgyorsította az ellehetetlenülésüket.
Meglepő módon az 1300 nagyvállalat mutatója a leggyengébb, náluk a két havi tartalék sem jön össze átlagban. Több, mint felük nem rendelkezik három havi tartalékkal, ezek jelentős része multinacionális vállalat. Ezeknél a működésre az a jellemző, hogy az anyavállalat pont annyi pénzt tart a számlán, amennyi szükséges. A multinacionális vállalatoknál az anyavállalat persze bármikor tud pénzt elhelyezni, és egy állami cégnél sem a bankszámlán lévő pillanatnyi egyenleg alapján hoznak döntést. A kisvállalatok azonban minden bizonnyal ez alapján lesznek kénytelenek lépni.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss prognózisa sem kecsegtet túl sok jóval. Becslésük szerint az első negyedévben még 2-3 százalékkal nőhetett a magyar a magyar gazdaság. A második negyedévben - a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében - ugyanakkor 20 százalék körüli visszaesés lehetséges. Az cég optimista forgatókönyve szerint a gazdaság a második félévben stabilizálódik, s ekkor az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos növekedésre lesz képes. A kevésbé optimista „B” változat csak a visszaesés második félévi, mintegy 6 százalékra való lefékeződésével számol.
A GKI elemzői szerint az elmúlt években Magyarországon egy rendkívül centralizált rendszer alakult ki, aminek a válságelhárítás pillanataiban előnyei, de óriási hátrányai is vannak, mivel elsorvadtak az érdekegyeztetés keretei. A centralizáció ráadásul gyakran erős bürokratikus és PR-központú szemlélettel, szerény szakmai felkészültséggel és a valós információktól való elzáródással járt együtt. A kormányzat az EU más országainak példáját követve helyesen ismerte fel, hogy a válság tragikus szétterjedésének megakadályozáshoz illetve fékezéséhez kulcskérdés a cégek és a lakosság fizetőképességének megőrzése. Ez jelentős forrásokat, az államháztartási hiány – immár EU által is engedélyezett – 3 százalék fölé kerülését követeli. Félő, hogy ezt jóval meghaladó deficit elviselésére lesz szükség, amihez feltehetőleg a moratóriummal sújtott bankok és a nehéz helyzetben levő lakosságon kívül külföldi forrásokra is szükség lesz - írták a GKI elemzői.
