Alapvetően három módon lehet a Covid-19 betegséget megállítani. Az egyik a szabad mozgás és gyülekezés korlátozásaival (karantén, kijárási tilalom), és hozzákapcsolódóan agresszív teszteléssel; oltással (ez jelenleg nem áll rendelkezése), a harmadik a nyájimmunitás elérése, ami azt jelenti: meg kell várni, amíg elég ember megfertőződik.
De mi az a nyájimmunitás és hogyan működik? A lényeg, meg kell várni, amíg elegendő ember fertőződik meg. A terjedő vírus egyre több embert betegít meg, így azok – már akik életben maradnak – immúnissá válnak, a kórokozó egyre nehezebben talál magának gazdát: a nagy tömeg immunis, noha vannak még egyének, akik nem - olvasható a technologyreview.com oldalán.
Az új koronavírus korlátlan terjedése a szakemberek legrosszabb rémálmait jelentené, számítások szerint a világ népességének 60 százaléka kapná meg a betegséget egy éven belül. (Arról nem is szólva, hogy egyelőre nincs egyértelmű tudományos konszenzus arról, hogy egyáltalán kialakul-e immunitás a gyógyultaknál, azaz nem lehetünk biztosak abban, hogy az új koronavírussal nem lehet újra megfertőződni. És az sem tudott ma még, hogy a megbetegedéssel szerzett esetleges immunitás meddig tart ki - szerk.)
Nem régiben még Boris Johnson brit és Mark Rutte holland miniszterelnök is úgy vélte – tanácsadóira hallgatva -, hogy a nyájimmunitás lehet a megfelelő eszköz, de a terjedés sebessége és hatásai láttán március közepe táján belátták, ez nem megfelelő védekezési mód a SARS-CoV-19 ellen. Ennek a legfőbb oka, hogy olyan sok ember lesz így súlyos, kórházi ápolásra szoruló beteg, hogy az ellátórendszerek nem képesek kezelni őket, egyszerűen helyhiány miatt. A terjedést lassító intézkedések viszont lehetővé teszik, hogy a betegeket megfelelően lehessen ápolni, ezzel a halálesetek számát is csökkenteni. A vírus így sem áll meg, de a cél lassabban és kevesebb áldozat árán elérhető.
A britek és az hollandok végül - a megbetegedések számának gyors növekedése miatt - kénytelenek voltak bevezetni azokat a megszorító intézkedéseket, amelyekhez hasonlóakat akkor már világszerte, így a velük szoros kapcsolatban lévő európai országokban is elrendeltek.
Akármilyen stratégiával is próbálkoztak az egyes kormányok, a Globalist brit gazdasági magazin szerint Európa eljutott a kettes számú fázisba, ahol már nem csak a járvány, hanem annak gazdasági hatásai is jelentkeznek. A vírus tehát Kínából indult, ahol a helyi hatóságok kezdeti kudarcos intézkedései után a központi kormány irányította a védekezést, és mára gyakorlatilag nincs már új megbetegedés az országban. Bár vasárnapról hétfőre 78-ra ugrott az újonnan azonosított betegek száma, ebből 74 ember külföldről érkezett.
A SARS-CoV-2 elterjedt a világon, és Európában még súlyosabb pusztítást végez, mint Kínában. Csak Olaszországban már most több a halálos áldozatok száma, mint ott volt a járvány lefolyásának négy hónapja alatt (hétfői adatok 6078 olasz és 3270 kínai halálos áldozatot rögzítettek). És bár a tendencia csökken, a megbetegedések sorozatának még nincs vége. Az okokat keresve a Globalist a „nyugati arroganciáról” beszél: a kínai eseményeket távolról, kíváncsian figyeltük, miközben mindent tudtunk az ottani kezdetleges higiénikus körülményekről az állatpiacokon. a kontinensen zajlott a farsangi/karneváli szezon, a futballmérkőzéseken telve voltak a lelátók. Így volt ez Németországban, ahol senki nem merte megkérdőjelezni a foci királyságát, és ismert az olaszok lazasága is.
Az arrogancia volt az oka annak, hogy a politikusok jó ideig vitatkoztak arról, szükség van-e iskolabezárásokra, Berlin polgármestere pedig azért harcolt, hogy a klubok és a színházak nyitva tarthassanak, végül múlt hét közepén bezártak, akkor a városban már több mint kétszáz megerősített eset volt. De több felelős vezető, kormányfő március első felében még kezet fogott, akivel csak lehetett, fogadott külföldi politikusokat, utazgatott mindenfelé, tréfálkozott és összeesküvés elméleteket hirdetett a vírus eredetéről, terjedéséről. Donald Trump viselkedése külön fejezetet érdemel, felelőtlenségeinek sora azzal kezdődött, hogy 2017-ben feloszlatta Fehér Ház járványügyi szakértői csapatát, most pedig minden erejével azon van, hogy kicsinyítse a vírus kockázatainak jelentőségét. Tesztfelszerelések a világ legdrágább egészségügyi ellátórendszerével bíró országában napokig nem léteztek, és továbbra sem tisztázott annak a 30 millió embernek az ellátása, aki jelenleg nem részesül egészségbiztosításban az USA-ban.
Eközben az ázsiai államok: Tajvan, Vietnám, Hong Kong, Szingapúr határozott és szigorú intézkedéseket vezettek be, a megbetegedések száma ezekben arányosan jelentősen alacsonyabbak, mint Európában, miközben határosak a Kínával. Dél-Korea pedig akár mintaként is szolgálhat, ahol rengeteget teszteltek az óvintézkedések mellett. Igaz, mind ez nem véletlenül történt, nekik már voltak tapasztalataik a 2003-as SARS járvány idejéből. A nyugati világ még csak most tanul - saját kárán...
