Hogy mekkora megdöbbenés kíséri Németországban a felhatalmazási törvény elfogadását, jelzi, a Frankfurter Allgemeine Zeitung első oldalas cikkben foglalkozik a témával. A lap kiemeli, hogy a törvényjavaslat szerint határozatlan ideig maradna érvényben a rendeleti kormányzás Magyarországon. A FAZ idézi Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt, aki szerint álhírek terjednek ezzel kapcsolatban a nemzetközi sajtóban. A lap is kiemeli, hogy a javaslat szerint többéves börtönbüntetéssel sújthatják az „álhírek” terjesztőit.
A Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikkben foglalkozik a magyar javaslattal. A cikk címe: „Demokrácia vesztegzár alatt”. A szerző, Peter Münch megjegyzi, Orbán Viktor tudja, hogy lehet az emberek félelmére építeni a politikát. Ezt tette a menekültválság alatt, a koronavírus terjedését pedig saját hatalmának kiépítésére használja fel azzal, hogy meghatározatlan ideig tartaná fenn a rendeleti kormányzást. A lap megjegyzi, a törvényt még nem fogadták el és Orbán előszeretettel alkalmazza azt a stratégiát, hogy radikális javaslatot terjeszt elő, hogy aztán később finomítson azon. Ám ez minden esetben az ő autokrata céljait szolgálja. A gazdaságtól kezdve az igazságszolgáltatáson át a médiumokig mindent ő és sajátjai ellenőriznek, s a parlamentben is bármit véghez vihet kétharmados többségével. Ellenfelei ezért már régóta „Viktátornak” minősítik. Ezúttal azonban ismét megerősíti a legrosszabb feltételezéseket. Az EU-nak azonban nincs ereje, hogy erélyesen felszólaljon e hatalmi törekvések ellen.
A Neue Zürcher Zeitung svájci lapnak már a címe is sokatmondó: „Orbán, korona és az autoriter kísértés”. A lap megjegyzi, hogy a koronavírus kapcsán az egész világban az adott kormány rendkívüli hatásköröket kap, amelyek felvetik a kényes kérdést, mennyire marad lehetőség az adott kabinet demokratikus ellenőrzésére, ám időben meghatározzák, hogy ezek a különleges jogkörök meddig maradhatnak érvényben. Magyarország azonban egy lépéssel továbbmegy, mert a javaslat Orbánnak meghatározatlan ideig ad lehetőséget a rendeleti kormányzásra. A lap ismerteti a magyarországi intézkedéseket, így azt is, hogy a stratégiailag fontos cégeket a hadsereg védi. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Orbán kezdetben Trumphoz hasonlóan nem tulajdonított különösebb jelentőséget a vírus terjedésének. A magyar kabinet megpróbálta ezt úgy beállítani, mintha a menekültek hozták volna a vírust Európába.
A lap szerint azért vetődött fel, hogy az „álhírterjesztőket” börtönbüntetéssel sújtsák, mert a magyar egészségügy helyzete drámaibb, mint más országokban, nincs elég orvos és nővér, illetve nincs kellő anyagi támogatása a szektornak.
Nem meglepő módon az osztrák sajtó is sokat foglalkozik a magyar törvényjavaslattal. A Der Standard cikkének címében emeli ki, hogy Orbán saját hatalmát terjeszti ki. A lap megemlíti, hogy néhány törvényt például felfüggeszthetnek Magyarországon. A lap szerint Orbán bírálói attól tartanak, hogy az amúgy is autoriter kormányzásra hajlamos miniszterelnök de facto hatályon kívül helyezi a parlamentet. A lap azt is megemlíti, hogy bár több más európai országhoz viszonyítva Magyarországon egyelőre kevesen fertőződtek meg koronavírussal, de a hivatalosan közöltnél a valós szám sokkal magasabb lehet az igen kisszámú mintavétel miatt. Mint a Der Standard írja, Európában az egyik legkevesebb tesztet végezték.
A lap szerkesztőségi cikkben is foglalkozik a magyar törvényjavaslattal. A lap megjegyzi, hogy az Európai Unió vezetői közül még senki sem ejtett szót a magyar javaslatról. Ez pedig Brüsszel fatális politikai gyengeségét mutatja. Szintén részletesen mutatja be a magyar törvényjavaslatot a konzervatív Die Presse, amely cikkének végén megjegyzi, a hadsereg Magyarországon még nem alakított ki ellenőrzőpontokat.
