A koronavírus miatt elrendelt home office megodások és kényszerszabadságolások mellett fokozott szerep jut a fotelből vagy a konyhaasztalról elérhető kulturális tartalomnak, ami nem a tévé, mert a klasszikus tévécsatornák jelentősége meglepően jelentéktelen a vészhelyzet alatt – kivétel persze a hírműsorok. Az otthon ülésre kényszerített emberek között vezető szerephez jut kulturális fogyasztás esetében a mozgókép – jelesül, például a színházak, múzeumok a videó megosztó, illetve egyéb interaktív oldalakon keresztül küldik házhoz a produkcióikat. A legtriviálisabb tartalom azonban a filmfogyasztást jelenti. Szakmai elemzések szerint a mostani helyzet azért is kulcsfontosságú, mert abszolút fordulatot hoz majd a filmnézés, mint közösségi élmény tekintetében, ha úgy tetszik, a mozi sosem lesz már a régi. Hogy ez valóban így történik majd, senki sem tudja és tulajdonképpen ebben a filmforgalmazók is más-más véleményen vannak.
A leghamarabb a Universal stúdió kapcsolt, és a mozikban éppen, hogy csak elindult vagy mostanában startoló három filmjét – A láthatatlan ember, Emma és a Vadászat – elérhetővé tette a neten múlt pénteken (Magyarországról az Apple vagy az Amazon kínálatában lehet elérni mintegy húsz dollárért). Hasonlót tervez a többi nagy hollywoodi stúdió, így március 24-től elérhető lesz online a Bloodshot című Vin Diesel képregénymozi (Apple és Amazon) és az Előre című Pixar-animáció. Igaz, utóbbi azon a Disney+ nevű streaming szolgáltatáson, ami Magyarországon még nem indult be, de órák kérdése lesz, hogy megjelenjen a produkció torrent oldalakon. A lépés egyébként abból a szempontból történelmi, hogy effektíve megszűnik a megjelenési ablak, magyarul, hogy a mozi és a home entertainment bemutató között bizonyos időnek el kell telnie. Egyszóval, az egész formátumháború értelmét vesztette, győztek a streaming szolgáltatók. Vagy, legalábbis előnyhöz jutottak most és ők a filmrajongók első számú kiszolgálói. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a stúdiók az igazi nagyágyújaik bemutatóit elhalasztották – ilyen az új Bond opus, a Nincs idő meghalni vagy a Marvel következő fázisát nyitó Fekete Özvegy –, tehát még a moziban, mint műfajban és bevételi forrásban.
Magyar szempontból borsosnak tűnhetnek a fent említett Universal filmek alkalmi kölcsönzési joga (melynek keretében 48 órán át keresztül lehet nézni őket), ha „mozizni” akarunk sokkal gazdaságosabb a Netflix és a HBO Go havidíjas megoldásai. Ráadásul előbbinél bőven elég a legolcsóbb csomagot megvenni (Basic, 2490 forint) mivel az EU kérésére úgyis lecsökkentették az adatforgalmukat így a HD minőséget hiába várjuk a válság alatt. Amiben az amerikai szolgáltató verhetetlen, az az ép ésszel felfoghatatlan mennyiségű tartalom. Aki tud angolul, annak nem érdemes magyar nyelvűre állítani a szolgáltatást, mert akkor a magyar felirattal vagy szinkronnal nem rendelkező tartalmakat is kínálja a mesterséges intelligenciájú algoritmus, mely a választásaink után igyekszik belőni az ízlésünket. A már említett HBO Go 1890 forintban kerül, cserébe mintegy hétezer órányi tartalom (filmek, sorozatok és animációs filmek) érhetők el náluk és a magyar szinkron terén (mely sokaknál tényező) verhetetlenek. Hazánkban nem annyira népszerű a Apple TV+ nevű szolgáltatás, mely szintén 1890 forint havonta, ám sokan ingyen kapják a megvásárolt új hardverükhöz (iPhone, iPad vagy Apple TV), a választék is kisebb, mint a két már említett szolgáltató esetében (viszont csak saját gyártás) és a mozifilmeknek külön kölcsönzési díja van. Érdemes tudni, hogy az Apple diákoknak ötven százalék kedvezményt ad. Az Amazon streming platformja a Prime Video is elérhető hazánkban havi 8.99 dollárért.
Kérdés azonban, hogy mit csináljanak az artmozik közönségébe és közösségébe tartozók, azaz akik a szórakoztatáson túl tartalmasabb, független és művészfilmekben érdekeltek. Jó hír: három magyar forgalmazó, a Mozinet, a Cirko-gejzír és a magyarhangya is üzemeltet online tékát, melyben az általuk eddig forgalmazott művek között szelektálhatunk, alkalmankénti fizetéssel (1.99 dollár per film). A Mozinet stílusosan akciózott: a “karanten” kuponkóddal minden filmjükre kapunk most egy dollár kedvezményt. Mindazonáltal a három forgalmazó felhozatala tekintélyesnek mondható.
A helyzetre való tekintettel a dús büdzsével rendelkező állami archívumok az – az MTVA és a NFI Filmarchívum – is léptek. Az m3-on mostantól a csatorna olyan régi kedvenceit lehet ingyenesen megnézni, mint a Linda sok egyéb örökzöld tévés produkció mellett. Az NFI Filmarchívum pedig szakemberei által a nemzeti filmkincsből összeállított, kilencven mozgóképet tartalmazó válogatáshoz adott ingyenes hozzáférést: ebben irodalmi alkotások klasszikus filmváltozatai, fontos történelmi, ifjúsági és animációs filmek szerepelnek. Továbbá bejelentették, hogy a Filmarchívum elérhetővé tette az oktatási célú portálját, az Alapfilmek honlapot (www.alapfilmek.hu), amely az általános iskoláktól a gimnáziumig kínál segédanyagokat a magyar filmek feldolgozásához, és a közismereti tantárgyakhoz társítva juttatja minőségi tudáshoz a diákokat. A folyamatosan bővülő Alapfilmek jelenleg 312 feldolgozott magyar filmről kínál értékes információkat és filmrészleteket is, amelyek szintén segíthetik a digitális oktatást és az otthoni önképzést.
