Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem megkönnyítéséről jelentek meg új, a veszélyhelyzet idejére hozott szabályok a Magyar Közlönyben. A kormánynak a módosításokkal minden bizonnyal az volt a célja, hogy megkönnyítse az ételek és az élelmiszerek eljutását a lakossághoz a járványügyi korlátozások miatt kialakult helyzetben is.
Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja, hogy az élelmiszer-házhozszállítást végző áruházak vagy egyáltalán nem tudnak már rendelést fölvenni, vagy csak két-három héttel későbbi kiszállítási időpontot tudnak adni. Nincs ugyanis elegendő futár ahhoz, hogy a megnövekedett vásárlói igényeket teljesítsék. A délután 3 órakor bezárni kényszerülő vendéglátóhelyek szintén a házhozszállításban látják a kiutat, amelyet jól jelez, hogy a héten 500 új étterem jelezte csatlakozási szándékát a Netpincérhez, amely már a járvány előtt is közel 2 ezer étterem ételeit szállította házhoz. A cég eddig mintegy 2 ezer futárral dolgozott, az elmúlt két hétben további 135-öt szerződtettek, és a bővítésen jelenleg is dolgoznak.
Ebben a helyzetben hozta a kormány azt a döntést, hogy a „lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.”
Ez áll legalábbis a kormányrendeletben, ami azért meglepő, mert a kereskedelmi törvény szerint az üzleten kívüli kereskedés az, amikor a vásárlónak - a lakásán vagy a munkahelyén felkeresve őt -, úgy próbálnak valamit eladni, hogy ő azt előzetesen nem kérte. Ez pedig nem házhozszállítás, hiszen abban az esetben a vásárló kifejezetten megrendeli az árut – mondta lapunk által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakértő, aki szerint a jogszabályt pontosítani kellene.
A kormány ugyanis így tulajdonképpen a házaló ügynökök dolgát könnyítette meg, akik mostantól kéretlenül csöngethetnek be bárhová és kínálgathatják eladásra a krumplit vagy éppen a gulyáslevest. Persze csak akkor, ha erre előzetesen leszerződtek egy bolttal vagy étteremmel, ami újabb kérdéseket is felvet, például, hogy ki felel innentől kezdve az étel vagy élelmiszer minőségéért - mondja a szakértő. Megjegyezte: élelmiszert egyébként – a zöldség és a gyümölcs kivételével - eddig üzleten kívüli értékesítésben nem is lehetett árulni, de most nincs ilyen korlát, minden napi fogyasztási cikket lehet így értékesíteni.
A rendelet azt is tartalmazza, hogy a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható, s mind az e célt szolgáló csomagküldés, mind az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható. Ezzel a szakértő szerint az a probléma, hogy így bejelentés nélkül lehet webáruházat létrehozni, ami teljesen ellenőrizhetelenné teszi, hogy kik és milyen élelmiszert vagy éttermi ételt árusítanak így.
