Gavin Newsom kaliforniai kormányzó elrendelte, hogy mindenki maradjon otthon. A 40 millió lakosú államban a következő két hónapban minden második ember meg fogja kapni a koronavírust. Hasonló intézkedéseket hoztak az ország túloldalán is: New York City leállt, már a Wall Street is távmunkában működik. Ezzel szemben mintegy fél tucat amerikai államban semmit vagy alig valamit tettek eddig a járvány fékezésére. Ezek mind republikánus vezetés alatt állnak, és a konzervatív vidéki kultúrát képviselik. Az oklahomai kormányzó például étterembe vitte a családját és mindenki mást is arra buzdított, hogy élje tovább a korábban megszokott életét. A floridai strandokat ellepték a tavaszi szünetüket töltő diákok, akik fittyet hánynak a tíz főnél nagyobb csoportosulások kerülését ajánló járványügyi központra.
A Trump-kormányzat a szükséghelyzetre hivatkozva megpróbálja megvalósítani egy sor régi, eddig a kongresszusi ellenállás miatt meghiúsult ötletét, például azt, hogy a déli határról kivétel minden menedékkérőt fordítsanak vissza. A kanadai határzár bejelentése után várhatóan órákon belül a mexikói következik. Egyik esetben sem világos, ki a kezdeményező, mert Kanadában és Mexikóban is sokkal kevesebb a fertőzött, mint az Egyesült Államokban, ahol 12 ezernél több fertőzést és csaknem kétszáz halálesetet regisztráltak.
Az elnök mindenesetre azt állítja, hogy ő kezdettől tisztában volt a fenyegetéssel és már korán határozott intézkedéseket tett, például megtiltotta a kínaiak beutazását. A helyzet politikai vonatkozásait jelzi, hogy Trump csütörtöki sajtóértekezletén egy hátulról készült fotón jól látszik, amint a kinyomtatott szövegben a „korona” jelzőt az elnök által is használt vastag, fekete filctollal valaki „kínaira” javította. Trump a kamerák előtt meg is nyomta a szót, hogy véletlenül se sikkadjon el az idegenellenes üzenet. Az mondta, hogy ő a járvány kezelése terén egy tízes skálán tízest adna magának, és különben is, még egyetlen adminisztráció sem volt olyan sikeres az első három és fél évében, mint az övé.
A Fehér Ház ezzel együtt utasította az államok munkaügyi központjait, hogy ne tegyék közzé a munkanélküli segélyért fordulók pontos számát, a helyi sajtónak csak általánosságokban beszéljenek a helyzetről. Az eddig valóban remek foglalkoztatottsági adatok gyorsan romlanak: egyetlen hét alatt 30 százalékkal nőtt az állásukat elveszítők száma, és a folyamat még csak most kezdődik.
A válság persze nem mindenkit fenyeget egyformán. A New York Times megírta, hogy három republikánus és egy demokrata párti szenátor is időben, még az összeomlás előtt kivonta saját pénzét a tőzsdéről. Valamennyien rendelkeztek a járvány mértékére és következményeire figyelmeztető korai hírszerzési, illetve egészségügyi információkkal.
A szenátus olyan tervezeten dolgozik, amely még áprilisban 75 ezer dollár éves jövedelemig minden adófizetőnek 1200, plusz a családoknak gyermekenként további 500 dollárt juttatna. Ez azonban a bírálók szerint legfeljebb a lakhatási költségekben és az ennivaló beszerzésében segít, de aligha ösztönöz majd a gazdaságot élénkítő, extra fogyasztásra – főleg, hogy az élet leállásával nincs is nagyon hol elkölteni a pénzt. Az ellenzéki többségű képviselőház ennél többet, a Fehér Ház valamivel kevesebbet javasol, de abban mindenki egyetért, hogy nagyon nagy és azonnali intézkedéscsomagra van szükség.
