FAZ
Aggódik a német autóipar, mert azt észleli, hogy az új keletű határellenőrzések, illetve a vírus láttán elrendelt egyoldalú nemzetállami lépések veszélyeztetik a szállítási láncokat. A német járműgyártók szövetségének elnök asszonya főleg a kelet-európai helyzettel elégedetlen. Úgy véli, ha nem találnak közös megoldást, akkor reménytelen abban bízni, hogy fennmaradhatnak az ütemezett szállítások. Már most is óriási akadályt jelentenek a hosszas várakozási idők, de a helyzet csak még rosszabb lesz, ha az érintett gyárak újra fel akarják majd futtatni a termelést. Addigra mindenképpen ki kell találni valamit EU-szinten – hangsúlyozza a vezető.
Annál is inkább, mert nem lehet tudni, mikorra jut túl az autógyártás a mostani válság következményein. A világjárvány miatt a VW-Audi lemondta szokásos éves sajtótájékoztatóját. Inkább arra összpontosít, hogy megvédje mind az alkalmazottakat, mind a megrendelőket és jó gazdasági döntéseket hozzon ebben a rendkívüli helyzetben. A cég külföldi üzemei leállnak, a hazai gyárak pedig rövidített munkaidőben dolgoznak.
A koronavírus felbukkanásáig a nacionalista populizmus jelentette a legnagyobb veszélyt Európában, mert az olyan tekintélyuralmi vezetők, mint Orbán Viktor, beásták magukat a földrész szívében. Igyekeztek megfojtani olyan, független intézményeket, mint a szabad sajtó és a szuverén igazságszolgáltatás, miközben a migránsokat okolták a társadalom bajaiért. Most ugyanezek a politikusok azt figyelik, a járvány élesen nacionalista alapokon éket ver-e a 27-ek közé. A ragály terjedésével már tucatnyi tagállam rendelt el utazási korlátozásokat, nagyjából úgy, ahogy azt a középkori városállamok tették, amikor felhúzták a felvonóhidakat, ahelyett, hogy egyesült erővel szálltak volna szembe a közeledő ellenséggel.
A fertőzés halálos döfést vihet be a szorosabb integrációnak, mert lehet, hogy a végén a nemzeti önérdekek kerekednek felül. A helyzet olyan, hogy még a Bizottság is kénytelen volt beutazási tilalmat meghirdetni a 3. országok polgárai számára, mert a tagállamok össze-vissza zárták le a határokat a schengeni övezeten belül. Közülük van egy-két olyan kormány is, amely a lehető legkeményebb bevándorlás-ellenes vonalat képviselte 2015-ben. Így Orbán, valamint a lengyelek és a csehek. A szolidaritás rámehet a fertőzésre. A kölni egyetem egyik politológusa pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a válság rendkívül sokat ártott a Bizottság tekintélyének. És minél tovább elhúzódik a baj, annál inkább visszatér a nacionalizmus.
Szélsőjobbos és migránsellenes csoportok mindenütt felbátorodhatnak, hiszen egy-két ország minden további nélkül elrendelte a határellenőrzések visszaállítását. És hogy ez így történt, az egyhamar nem is megy feledésbe.
A hírügynökség helyzetképe megkérdőjelezi, hogy az utazások korlátozásával vissza lehet szorítani a koronavírust. Véleményét arra alapozza, hogy egészségügyi szakértők nem sok értelmét látják a határok lezárásának, de még annak sem, hogy az országokon belül fogják vissza az utasforgalmat. Ezzel szemben hatalmasak a társadalmi és gazdasági költségek. Ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy teljesen haszontalanok ezek az intézkedések, mert hozzájárulhatnak, hogy lassabban terjedjen a kórokozó, és így a hatóságok időt kaphatnak a felkészülésre.
Ami a határokon jelenleg történik Európában, az példátlan a 2. világháború óta. A spanyolok, franciák és az olaszok pedig saját területükön követték a kínai példát és karantént rendeltek el. Egy-két üzletfajtát leszámítva gyakorlatilag leállították a belkereskedelmet. Az utazások betiltása szétveri az áruforgalmat, árt a növekedésnek, de ezen felül megakasztja a segélyek és az alapvető termékek célba juttatását is. Ugyanakkor a hatóságok eltitkolhatják az újabb megbetegedéseket, nehogy korlátozzák náluk az árucserét, illetve az utazásokat.
A korábbi járványok tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy a legtöbb esetben igazából értelmetlen a mozgás szabadságát felfüggeszteni. De egyes tanulmányok szerint arra azért jók, hogy késleltessék a vírus behurcolását, valamint hogy a fertőzés elérje csúcspontját. A WHO úgy foglalt állást, hogy ezeknek a lépéseknek arányban kell lenniük a közegészségügyi kockázatokkal. Nem tarthatnak sokáig és időről időre meg kell vizsgálni az adatok birtokában, hogy nem kell-e feloldani azokat. Nincs jó véleménnyel viszont a szervezet a határon végzett hőmérőzésről, mert az hasztalan azoknál, akiknél még csak lappang a kórokozó. Inkább azt ajánlja, hogy kérjenek egészségügyi igazolást az úton lévőktől.
Feszült nyugalmat tapasztalt a magyar-osztrák határon az elmúlt napok tumultuózus jelenetei után a lap tudósítója. Magyarország, amely a határzárral sok 10 ezer hazatérőt lepett meg, tesz ugyan engedményeket, de azért maradtak megválaszolatlan kérdések. Viszont már Parndorfnál, a határtól 20 kilométerre lehet látni a kamionoszlopot. Nickelsdorfnál a személykocsik, kisteher járművek és lakókocsik is összetorlódtak. Az utasok főleg szerbek, románok és bolgárok, akik viszik haza a nyugati vendégmunkából a motyójukat is. Most haza akarnak jutni, még mielőtt a vírus megtalálja őket, vagy a sorompók leengedése folytán a senki földjén rekednek.
Csakhogy Magyarország hétfő este azt közölte váratlanul, hogy kizárólag a saját polgárait engedi be. Attól fél, hogy a rázúduló tömegek óriási ragályforrást jelentenek. A színfalak mögött intenzíven zajlik az egyeztetés Budapest és Bécs között, de a szerda éjjel megnyitott humanitárius folyosó nem volt elég, hogy véget vessen a torlódásnak. Úgy hogy másnap elölről kezdődött a tumultus. A magyar hatóságok ragaszkodnak az utazók hőmérsékletének megméréséhez, továbbá biztosítékot akarnak Bulgáriától, Romániától és Szerbiától, hogy azok befogadják a saját polgáraikat. A nyomás hatalmas Ausztria és az EU részéről. A fő kifogás az, hogy a magyar fél csak röviddel az intézkedés bevezetése előtt adott tájékoztatást, ám akkor más rengetegen úton voltak.
Ugyanakkor a kaotikus viszonyok és határon jelentkező spontán tiltakozások gátolják a teherautók forgalmát, ami érinti az élelmiszerek, illetve a koronavírus miatt kulcsfontosságú áruk szállítását is. Szerda délben azután a magyarok beleegyeztek, hogy átmenetileg újból megnyitják a határt, de csak a románok, bolgárok és szerbek számára. Mindenki mást feltartóztatnak az osztrákok, még 30 kilométerrel odébb, hogy senki ne fusson bele a csapdába. Ezzel együtt Hegyeshalomnál továbbra is bizonytalan a helyzet. Egyrészt mert az összetömörült emberek minden további nélkül terjeszthetik a járványt. Másrészt nagy kérdés, mennyire marad működőképes a szállítmányozás nyugaton, ha kiesnek a keleti sofőrök. Ugyanez vonatkozik az öreg-, illetve betegellátásra. Ausztria éppen ezért fenn akarja tartani a kishatárforgalmat.
Mivel Magyarország és Lengyelország megtiltotta minden külföldi beutazását, sok ezer hazafelé tartó keleti vendégmunkás akadt el a két ország nyugati határain. Az EU keleti felén minden ország elbarikádozza magát a múlt hét óta. Hegyeshalom felé több napara teljesen leállt a forgalom az autópályán. Orbán Viktor döntése főként románokat és bolgárokat sújt. A schengeni szabályok értelmében nem lehet gátolni a tagállamok polgárainak mozgását, de pont ezt hagyta figyelmen kívül a magyar és a lengyel kormány. A várakozás nem egy esetben meghaladta a fél napot, gyakran víz és élelem nélkül, és az emberek csak a szabadban tudták elvégezni a dolgukat.
A szerda éjjel nyitott humanitárius folyosó révén mintegy 3500 román és több száz bolgár haladhatott át Magyarországon. De másnap ismét 25 kilométeres sor alakult ki az osztrák-magyar határon. Úgyhogy a végén Budapest ismét belement abba, hogy a következő éjjel is felhúzza a sorompót. A románok megpróbáltatásai azonban ezzel nem érnek véget, mert odahaza kéthetes karantén vár rájuk.
