„Nem vagyunk ellenségei egymásnak” – adott hangot meglepettségének Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára, amiért a Honvédelmi Minisztérium (HM) az utolsó pillanatig titkolta, hogy a veszélyhelyzet miatt mely 140 cég biztonságos és zavartalan működését szeretné „segíteni” az adott társaság vezetéséből. Csütörtök reggel pedig meg is jelentek a HM emberei több tucat cégnél, de arról csak délután számoltak be, hogy első körben 71 vállalatnál kezdték meg működésüket az úgynevezett Honvédelmi Irányító Törzsek.
Az érintett vállalatok között van egyebek mellett a paksi atomerőmű, a MOL, a Mátrai Erőmű, megannyi földgáz-, áram és vízszolgáltató, a jegybank, az értéktőzsde, a MÁV, a Volánbusz, a Posta, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az Auchan és a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. is.
Arról, hogy a Honvédelmi Irányító Törzsek pontosan mit csinálnak majd, keveset lehet tudni. Benkő Tibor honvédelmi miniszter – aki egyben a járvány miatt létrehozott, létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport vezetője is – annyit árult el csupán: a kiválasztott cégeknél „nyomon követik és koordinálják a munkát.” Tegnapi közleményükben pedig annyi állt: „Az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen, létfontosságú magyar vállalatok biztonságos tevékenységét és zavartalan működését” segítik.
A tegnap indult „hadműveletet” a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza, ám meglehetősen nagy vonalakban. A jogszabály fokozatos „irányításszerzést” ír elő. Első lépésként a kormány veszélyhelyzet esetén rendeletben előírhatja például azt: a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek miatt mely cégek – milyen termékek, szolgáltatások esetében – kötelezhetőek arra, hogy szerződést kössenek az állammal. A helyzet súlyosbodása esetén közvetlen állami irányítás alá vonhatóak az érintett cégek – ez történik most. Ilyenkor az állami szereplők belenézhetnek a cég könyvelésébe, jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait.
Ugyanakkor a jogszabály leszögezi, hogy az állami menedzserek csak a veszélyhelyzetet kiváltó, rendkívüli helyzettel összefüggésben dönthetnek a gazdálkodó szervezet hatáskörébe tartozó ügyében. Azaz: egy állami felügyelet alá kerülő gyógyszergyárban előírhatják például a járvány elhárításához szükséges készítmény gyártását, de például kozmetikai készítményét nem. A döntésekről az állami szereplőknek minden esetben írásban kell tájékoztatniuk a cég vezetését és a vészhelyzettel össze nem függő ügyekben nem hozhatnak döntést. Végül az államnak kötelessége kártalanítani a gazdálkodó szervezetet, illetve tulajdonosát, az állami döntéshozók rendelkezései által okozott veszteség miatt.
Azt, hogy a gyakorlatban milyen lesz a HM emberinek és a cég vezetésének együttműködése még nem tudni, mivel ilyen eljárásra még nem volt példa az újkori magyar történelemben. Ugyanakkor Dávid Ferenc arra számít, hogy az állam csak a legszükségesebb területeken fog beleszólni a kiválasztott cégek életébe. Első körben a közszolgáltatóknál alkalmazhatja a közvetlen, honvédelem alá tartozó irányítást, majd ezt követheti a többi ágazat. Szerinte most ezt csak azért lépheti meg az állam, hogy később ne legyen megkötve a keze és szükséghelyzetben gyorsan hozhasson rendkívüli intézkedéseket. „Ez amolyan félkemény megoldás” – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy szerinte az államnak most nem érdeke mélyen belenyúlni egy cég életébe. Minden cégnél más módon szólhatnak be a működésbe: így szolgáltató cégek esetén várhatóan szabályozhatják a szolgáltatás időleges szüneteltetetését, újraindítását, termelő cégeknél szabályozhatják a műszakok hosszát, a túlóra kérdéseit, beleszólhatnak abba, hogy mely régiókba milyen módon, kivel kell szállítani.
