Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatói feladatainak ellátásával hétfői hatállyal Rózsa Dávidot bízta meg – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Rózsa Dávid 2013 és 2018 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettese, majd 2018 és 2020 között az intézmény főigazgatója volt, a pályázók meghallgatása a jogszabályban előírtak szerint megtörtént – áll az Emmi közleményében. A hvg.hu még február 10-én megírta, hogy a 38 éves Rózsa Dávid az esélyes a nemzeti könyvtár vezetésére. A lap akkor úgy értesült: még le sem zárult az OSZK igazgatói pályázata, Rózsa már szűk körben elbúcsúzott KSH könyvtárában a kollégáitól, mondván, ő lesz a nemzeti könyvtár főigazgatója.
Rózsa Dávid esélyét jelezte, hogy őt kérte fel korábban Demeter Szilárd, az OSZK költözéséért és revitalizációjáért felelős miniszteri biztos a nemzeti könyvtár szakmai átvilágításra, miközben az intézménynek volt megbízott főigazgatója. Hammerstein Judit újra megpályázta az OSZK vezetését, február végén nyilvánosságra hozott pályázatából kiderül: az Emmi, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is átvilágította az intézményt, az Állami Számvevőszék kétszer is.
Hammerstein Judit 2018-ban kényszerült távozni a Balassi Intézet éléről, miután a Magyar Idők kultúrkapfos cikksorozatában ő is megkapta a liberális bélyeget. Az egykori kulturális helyettes államtitkár 2019 augusztusában sem járt szerencsével: akkor miniszteri biztosként fölé helyezték a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) irányító Demeter Szilárdot. Csak idő kérdése volt, hogy a négy nyelven beszélő történész, politikus – Orbán Viktor egykori sajtófőnöke, beszédírója – alulmarad a kultúrkamfos érdekközösséggel szemben.
Hammerstein a pályázatában alátámasztotta: az OSZK 2019 augusztusában csődközeli állapotban volt, ám az intézmény továbbra is alulfinanszírozott. Az OSZK idei, 2,35 milliárd forintos költségvetési kirívóan alacsony a munkatársak létszámát, nemzeti könyvtár elvégzendő feladatait tekintve, kiváltképp az OSZK-nál jóval kisebb, ám sokkal jobban dotált intézményekkel összevetésben – írta Hammerstein, aki pályázatában arra is kitért: az OSZK munkatársainak 65 százaléka a bérminimumnak megfelelő fizetést kap. Az állami támogatás mintegy 70 százaléka a bérekre megy, dologi költségekre nem marad pénz, az OSZK újra csődközeli helyzetbe kerülhet.
