Tavasszal a madarak akár napokon át harcolnak az épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében látszódó tükörképükkel – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) közleményéből. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, a folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.
A jelenség hátterében az áll, hogy a költési időszakának kezdetén felerősödik a területféltő magatartásuk, amelyet a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása tovább fokoz. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonló gyakoriságú, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza.
A hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, hosszú, több óráig is tartó, mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.
A jelenséget úgy lehet megelőzni, ha a tükröződő felületeket eltakarjuk, a külső visszapillantó tükröket behajtjuk, és a madarakat riasztó „rémzsinórt” is ki lehet tenni.
