Az amerikai államok közül elsőként Louisana, majd példáját követve Georgia is bejelentette, hogy a járvány miatt későbbre halasztja az előválasztást. Ilyesmire utoljára 2001 szeptember 11-én volt példa, amikor a terrortámadás miatt New Yorkban két héttel eltolták az éppen arra a napra tervezett önkormányzati előválasztást. A Demokrata Párt szabályzata szerint az előválasztásokat június 9-ig kell megtartani és június 20-ig meg kell nevezni a július 13-16-ra ütemezett jelöltállító konvenció delegátusait. Ebből a szempontból problémás, hogy Louisiana június 20-ra halasztotta az előválasztást, amiért büntetésül akár csökkenthetik is az ott jelölhető delegátusok számát.
A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a járvány miatt el lehet-e halasztani magát az elnökválasztást. A New York Times által megszólaltatott alkotmányjogászok szerint nem, vagy csak nagyon nehezen, és akkor sem lenne különösebb értelme. Az előválasztásokról államonként döntenek, ezért is olyan változatos a módszer, az időpont és a részvételre jogosultak köre. Az 1845 óta változatlan elnökválasztási menetrendet azonban szövetségi törvény írja elő. Ezt az elnök nem írhatja felül rendelettel, hanem a kongresszus két házának kellene róla törvényt alkotnia, amelyet az államfőnek is ellen kell jegyeznie. A várható jogi kifogások miatt még ebben az esetben is valószínűleg a legfelső bíróságra maradna a döntés.
Bonyolítja – vagy éppen leegyszerűsíti – a helyzetet, hogy az új összetételű kongresszus és a megválasztott elnök hivatalba lépésének napját az alkotmány rögzíti. A megválasztott képviselőknek és az új szenátoroknak eszerint január 3-án, az elnöknek pedig január 20-án kell esküt tenni. Az alkotmány megváltoztatása bonyolult és hosszú folyamat, arra még akkor se lenne elég idő, ha a pártok egyetértenének a halasztásban. Vagyis bármi is történjen, az amerikai választást legfeljebb négy-hat héttel lehetne későbbre tolni, aminek nem sem politikai, sem járványügyi szempontból nem lenne sok értelme. A képviselőház ellenzéki többsége miatt pedig az egész csak elvi lehetőség.
Ohióban, Floridában, Arizonában és Illinois-ban kedden az egészségügyi óvintézkedésekre ügyelve, de megtartják az előválasztást. Joe Biden mind a négy államban vezet, az utolsó felmérések a 219 delegátust adó Floridában 38-41, a 155 küldöttről döntő Illinois-ban 24-38 százalékos előnyét mutatták. Bernie Sanders korábban azt mondta, hogy ő nem mazochista, nem marad olyan versenyben, ahol nem győzhet, és akárcsak az ellenkező esetben Biden is tenné, mindenben támogatni fogja a Demokrata Párt jelöltjét. A YouGov közvéleménykutató által az Economist számára készített múlt heti felmérésben Biden és Sanders is 4-4 százalékponttal verné Trumpot, ami feltehetően elég lenne ahhoz, hogy kiegyensúlyozzák a választási rendszerbe a kisebb államok kedvéért beépített, az elmúlt évtizedekben rendre a republikánusoknak kedvező előnyt. Hillary Clinton például 2016-ban a leadott szavazatok 48.2 százalékát kapta, az elnökválasztó testületben mégis a 46.1 százalékot elért Donald Trump szerzett többséget.
