Közös videoüzenetben emlékezett meg március 15-éről hét ellenzéki párt. A résztvevők korábban közös demonstrációt terveztek, de a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt lemondták.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust.
- A feladat ma ugyanaz, le kell bontani azt a rendszert, amely nem a tisztességet támogatja, hanem a korrupciót, agyonadóztatja a magyarokat, leépíti a jogállamot, gyűlöletbe taszít a szolidaritás helyett - jelentette ki a politikus.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja, Szemere Bertalan forradalminak, demokratikusnak és köztársaságinak nevezte kormányát.
- Ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának - szögezte le a politikus.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt emelte ki, hogy 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe.
- Azoké a fiataloké, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják, akik tudták, hogy a zsarnokság, a jogfosztottság és a nyomor nem lehet a világ rendje - fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, hogy március 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. Emlékeztetett, hogy az ellenzéki pártok közös kiállást terveztek, de ezt a járvány miatt nem tudják megtenni. Hangsúlyozta, nem a küzdelmet adták fel, hanem azt mutatják meg, hogy felelősséget viselnek az országért. A pártelnök arra kérte az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.
Kendernay János, az LMP elnöke 12 pontba szedve fogalmazta meg pártja követeléseit. A politikus klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a „velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.
Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke azt mondta, hogy az önkormányzati választás során Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával zsarnokkal”. Úgy véli, a mai márciusi ifjak pontosan értik a korszak legfontosabb kihívásait.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális.
A független Hadházy Ákos arról beszélt, hogy 1848 márciusában az akkori ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett.
