Spanyolország is szükségállapotot hirdetett ki a koronavírus miatt. Ennek értelmében nagymértékben korlátozzák a mozgásszabadságot, az emberek csak munkába, illetve azért mehetnek ki az utcára, hogy gyógyszertárba, valamint élelmiszerüzletben bevásároljanak. Meg ha gyerekeknek, időseknek, rászorulóknak akarnak segíteni. Egyébként minden más bolt bezár. A vonatjáratok számát csökkentik a kvázi kijárási tilalom miatt. Ily módon Olaszország és Franciaország után már a 3. nagy európai állam élete bénul meg teljesen. Az intézkedés hétfő reggel 8 órától az ország mind a 47 millió lakóját érinti a következő 15 napban.
A miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy a fertőzés miatt rendkívüli lépésekre van szükség. A helyzetre jellemző, hogy Pedro Sanchez felesége is megkapta a betegséget. A kormány felhatalmazást kap, hogy szükség esetén adagolja az élelmiszert, illetve más alapvető termékeket, ezeket le is foglalhatja. Soron kívül előírhatja bizonyos áruk gyártását az üzemekben, a célok elérésére mozgósíthatja még a hadsereget is. A hatalom jelezte: a gazdasági következmények hatalmasak lesznek, de igyekszik azokat mérsékelni.
Európában jelenleg az olaszok után a spanyolokat sújtja legjobban a járvány. A megbetegedettek száma napok óta exponenciálisan nő. Tegnap este 6000 fertőzöttet tartottak nyilván, 190-en haltak meg. Madrid különösen veszélyeztetett területnek számít. Előzőleg Franciaország is bejelentette, hogy ma éjféltől becsuknak a kávézók, üzletek, vendéglők és mozik. Kivételt ott is csak a patikák, élelmiszert árusító üzletek és a benzinkutak jelentenek.
Az osztrák kancellár arra figyelmeztet, hogy sokak számára szenvedést, betegséget, sőt halált hoz az egészségügyi válság, ezért felszólított mindenkit, hogy maradjon otthon és zárkózzon be. Merthogy napjainkban minden szociális kapcsolat veszélyt jelent, nem csupán az érintettek, hanem azok szerettei számára is. Ideértve elsősorban a szülőket és nagyszülőket. Ezért Kurz azt szeretné, ha az ország csupán minimális üzemmódban működne. Hiszen a baj csak a következő hetekben mutatkozik meg teljes valójában. Ezt csak akkor lehet legalább késleltetni – hangsúlyozta –, ha hétfőtől leáll az élet.
Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e még drasztikusabb lépések, a politikus úgy válaszolt, hogy mindent megtesznek a vírus tovaterjedésének korlátozására. Úgy hogy holnaptól pl. hiába is keresnek szabadidőprogramot a szülők a bezárt iskolák diákjai számára, ilyeneket nem találnak. Legalábbis egy pár hétig. Akkor elképzelhető, hogy Húsvét után, gazdasági-társadalmi értelemben is jön a Feltámadás. De ehhez most otthon kell maradni, leszámítva, ha valaki munkába megy, az alapvető dolgokat szerzi be, továbbá másokat akar ellátni.
A kormányfő úgy gondolja, hogy a hatalom kellő gyorsasággal reagált a helyzetre, ugyanakkor még mindig vannak, akik nem fogták fel, mekkora dráma érte az országot.
A mostani járvány demográfiai szempontból (is – a szerk. megj.) beteheti a kiskaput Közép- és Kelet-Európában, ahol egyre kevesebb gyerek születik, ugyanakkor mind magasabb a kivándorlók száma. Úgy hogy egyes államokban már most is drámai módon fogy a népesség. A románoknál, bolgároknál, horvátoknál és a három balti köztársaságban úgy áll helyzet, hogy a rendszerváltás óta elvesztették a lakosság 20 %-át, és ha ez az irányzat folytatódik, a vége könnyen nemzethalál lehet.
Az érintett kormányok megpróbálnak közbelépni, erre szolgál pl. Magyarországon az új hazafiság, ami részben az EU ellen is irányul, de a lényeg, hogy felébresszék a közösségi érzést és maradjanak az emberek. Egyelőre nem sok siker koronázta az erőfeszítést. Mint ahogy ez idáig nem jelentkeznek a családtámogatási programok eredményei sem. Nem sikerült hazacsábítani a nyugatra kivándorolt tömegeket sem.
Ebben a helyzetben ütött be a koronavírus és sok szól amellett, hogy a térségben különösen veszélyes lehet a kórokozó. Hiszen a lakosság elöregedőben van, az egészségügy gyenge lábakon áll. Akik maradtak, azok közül sokan idősek, betegek, és sokszor nem túl képzettek. Viszont olyanok mennek el, akik az országok jövőjét jelentenék. Bevándorlók ugyanakkor többnyire nem jöhetnek, részben mert a társadalmak nem akarnak nyitni, illetve részben, mivel a szegénység nem vonzó a migránsok számára. Viszont mivel nem megfelelő a szociális politika és az életszínvonal is viszonylag alacsony, szakemberek újabb kivándorlási hullámtól tartanak. Magyarországon ez főleg a diplomásokra jellemző. Közülük 3 éve 8 %, vagyis minden 12. már külföldön élt.
FAZ
Jó pár évet a magyarországi leányvállalatnál húzott le az osztrák Erste Bank új igazgatósági elnöke, aki Andreas Treichl örökébe lépett. Bernhard Spaltnak ugyan volt ideje felkészülni a feladatra, hiszen másfél éve tudni lehetett, hogy ő lesz az utód, de helyzete cseppet sem könnyű, még akkor sem, ha az év elejétől az egyik legnagyobb pénzintézetet irányítja az EU keleti fertályán. Hiszen az egész ágazat szerkezetváltás előtt áll, részben a digitalizálás, részben a pénzügyi szolgáltatók mind erősebb konkurenciája miatt. Emellett a volt szocialista országokban számítani kell a konjunktúra lanyhulására, amiből az következik, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növekedés és a kockázatvállalás megfelelő szintje között. (Több hiteltartalékot kell képezni.)
De éppen ez a 40 éves Spalt erőssége, hiszen az eltelt évek során előbb Prágában elemezte a rossz hiteleket, majd ugyanezt tette Budapesten és Bukarestben. Egyébként a magyar Ersténél a kockázatokért felelős igazgató volt. Pontosan akkor, amikor a populista Orbán-kormány miatt a legnagyobb ellenszél fújt a külföldi bankok számára. Ennek a vége az lett, hogy a magyar állam 15 % erejéig társtulajdonosként beszállt az Erste Magyarországba. Az új vezérigazgató különben korábban a legnehezebb esetekkel foglalkozott. Mindig a vége felől közelíti meg a dolgot, a kockázatot azonban nem fenyegetésnek tekinti. Az észérvek dominálnak nála és a döntésekbe az elődjénél jobban bevonja a csapatot.
