Amennyiben nem születik rövid időn belül tisztességes bérajánlat és megállapodás a Magyar Postánál, a cégnél működő négy szakszervezet kollektív munkaügyi vitát kezdeményez – erről levélben tájékoztatták az érdekvédők Bártfay-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert. A sztrájk előszobájának tekintett lépés hétnapos tárgyalásra kötelezi a munkáltatót, s ha ez alatt sem sikerül megállapodni, megnyílik a lehetőség a sztrájkkészültség kihirdetésére.
Szakszervezeti forrásaink megerősítették, hogy a postai dolgozók ezen a héten sem kaptak ajánlatot a cég vezetésétől, hogy mekkora béremelésre számíthatnak, sőt még az egyszeri hangulatjavító pénzosztás felvetésére is azt a választ kapták, hogy nincs rá fedezet. A Magyar Posta változatlanul türelmet kért, mondván, meg kell várni az Európai Unió válaszát a cégre vonatkozó irányelv módosításának kérésére, mert jelenleg a piaci szereplőként működő társaságnak 15 millió eurót meghaladó támogatást csak Brüsszel jóváhagyásával adhat a magyar állam. A Postás Szakszervezet, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete azonban kénytelen sürgetni az érdemi bértárgyalást, mert a munkatársak körében napról-napra erősödik az elégedetlenség és a bizonytalanság, hiszen – ahogy levelükben fogalmaznak – „a posta helyzete és szabályozási környezete nem most vált ismertté”.
Március elején levélben kérte a szabályozás felülvizsgálatát az Európai Bizottságtól a tulajdonost képviselő miniszter, hogy a kormány megfelelő összeggel támogathassa a béremeléseknél alacsonyabb tarifanövekedés miatt egyre növekvő hiány felszámolását a postánál.
Ezen a héten kedden pedig a Munkástanácsok elnöke az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárához fordult, hogy segítséget kérjen a bizottság meggyőzéséhez. Palkovics Imre azt kérte Luca Visentinitől, támogassa a külön eljárás eltörlését az egyetemes postai szolgáltatóknál, hogy a feladatok ellátásának fedezetét megkaphassák, mert a mostani helyzet csak Magyarországon több mint 30 ezer munkavállaló és családtagjaik megélhetését veszélyezteti.
