A magyar kormány csak azt tekintené tárgyalási alapnak, ha valamennyi uniós tagállam biztosítékokkal együtt megemelné az 1990-es szinthez viszonyított 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célját a jelenlegi 40 százalékról 50-55 százalékra - közölte lapunkkal néhány hete Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímaügyi államtitkára. Sok tagállam esetében ugyanis a kinyilatkoztatásokat követő tetteket hiányolja. Ez némiképp szigorúbb főnöke, Palkovics László január végi szavainál. Az ITM vezetője a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtt még Magyarország részéről is jó esélyt látott a célemelésre, amit kérés esetén vizsgálhatónak nevezett.
Kaderják azután se fukarkodott a bírálattal, hogy a Greta Thunberggel "kiegészült" Európai Bizottság a múlt héten közzétette a 2030-as légszennyezés-csökkentési célok növelésére, illetve a 2050-es, teljes szén-dioxid-mentesítés törvénybe foglalására vonatkozó elképzeléseit. Az államtitkár éles ellentmondásnak nevezte, hogy míg Brüsszel 2021-27-es költségvetését a nemzeti jövedelmek mindössze egy százalékában határozná meg, addig 15 százalékkal növelné 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célját. Emellett rögzítette, hogy a kérdésben érdemi döntéseket a - kormány- és államfőkből álló - Európai Tanács hoz (vagyis nem az Európai Bizottság). Szokás szerint elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU a zöld átállást a felzárkózási és mezőgazdasági források terhére ösztönözze, ami szerinte jórészt a kevésbé jómódú tagállamok polgárait terhelné. Javaslatunk szerint azok az országok, amelyek 1990-hez képest már legalább 30 százalékkal csökkentették a szennyezést, kapjanak több pénzt, különösen a szénerőművek gázalapúvá alakítására. (Ez a leírás pont ráillik Magyarországra.) A kormánykommunikáció immár elmaradhatatlan elemeként azt is hangsúlyozta, hogy a világ teremtett.
Merőben más nézőpontból, de szintén elégedetlenségét fejezte ki a frissített uniós tervek kapcsán a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Klíma Akcióhálózat és a Föld Barátai Európa nevű szervezet. Megállapításuk szerint ugyanis a frissített EU-s terv sem alkalmas a felmelegedés Párizsi Megállapodásban rögzített másfél fok alatt tartására. Az energia- és anyagfelhasználás számos tagállamban - így Magyarországon - változatlanul nő - hívta fel a figyelmet Botár Alexa, az MTVSZ éghajlat- és energiaprogram-vezetője. Ráadásul a tagállamok előszeretettel terhelik át szennyezésüket más térségekre-ágazatokra. Ilyen például az ukrán árambehozatal vagy az általuk szintén ellenzett biomassza- (vagyis növényégetés-) alapú energiatermelés. De hiányolják a fosszilis energiahordozó-felhasználás támogatásának ki-, illetve a szennyezési adók és egyéb terhek uniós bevezetését is.
Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be: átfogó hatásvizsgálat után új javaslatot tesz a üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés 2030-as értékére. Ennek érdekében 2021 júniusáig átvizsgálják a tagállamok terveit és szükség esetén módosítást javasolnak. 2030-2050-es ütemtervet is készítenének, a tagállamokat alkalmazkodási stratégiák kidolgozására kérnék, amit 2023 szeptemberétől ötévente ajánlásokat is megfogalmazva értékelnének.
Az Európai Bizottság a héten az ipar, illetve a kis- és középvállalkozások zöld átalakítását célzó elképzeléscsomagot is hirdetett. Ebben pénzügyi támogatást ígértek és érdekeltek együttműködését sürgették.
