Buda Andrea, a piacvezető Cinema City multiplex hálózat pr- és marketingigazgatója lapunknak úgy fogalmazott: jelenleg próbálják értelmezni a kormánydöntést. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi gyakorlat értelmében a száz fős korlátozást termenként értik a gyakorlatban. Azaz: ha adott egy négyszáz fős moziterem, akkor abba maximum száz ülőhelyet értékesítenek, méghozzá oly módon, hogy a nézők között meglegyen a megfelelő távolság. Buda Andrea szerint abban nem lenne túl sok logika, hogy a mozikat bezárják, de a plázák boltjai attól függetlenül tovább üzemelhetnek. Így jelen pillanatban kivárnak és a pontos rendelet ismeretében közleményben tájékoztatják a nézőket.
Hasonlóan vélekedik a hat fővárosi filmszínházat üzemeltető önkormányzati cég vezérigazgatója, Liszka Tamás is, aki szintén kivár a válasszal arra a kérdésre, bezárják-e az artmozijaikat és a Corvint. Abban az esetben, ha a kormány a totális bezárás mellett dönt, akkor elkezdik felújítani az intézményeket, illetve tovább dolgoznak a fővárost behálózó kertmozi projektjükön, lévén, hogy a szabadtéri vetítések esetében sokkal kedvezőbbek a lehetőségek.
A korlátozások globális szinten lesznek kihatással a mozgókép fogyasztási szokásainkra, így a szaklapok elemzői a streaming szolgáltatók – mint a Netflix és a HBO Go – aranykorát prognosztizálják. Ad absurdum, a helyzet annyira hátrányos helyzetbe hozhatja a mozitulajdonosokat, a filmstúdiókat és a forgalmazókat, hogy könnyen lehet: az év végére tényleg teljesen felborulnak az erőviszonyok a szakmában. Azonban ha a koronavírus okozta válság elhúzódik, az kihatással lesz a streaming cégekre is, hiszen maguk a forgatások is veszélybe kerülhetnek. Ha egy filmes stábban valakit koronavírussal diagnosztizálnak, szinte biztosra vehető a karantén és a produkció megbénulása, márpedig a vírus nem válogat streamingre vagy moziba kerülő filmek vagy sorozatok között, mindenkit egyformán érint.
