zöldpolitika;párbeszéd;

- Zöld ellenforradalom után zöld pólus

Ha a Párbeszéd három legismertebb arca – Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Jávor Benedek – Szél Bernadett-tel együtt ül egy pódiumon, és a magyar belpolitika új zöld pólusáról beszélgetnek, abból lehet ugyan az LMP és a Párbeszéd közeledésére következtetni – ahogyan a sajtó egy része meg is tette –, de csak jelentős képzelőerővel.

Karácsonyék nyolc éve távoztak az LMP-ből, de már Szél Bernadett kilépése óta is eltelt két esztendő, vagyis az egyetlen hazai párt, amely hivatalosan is tagja az európai zöld pártok szövetségének, formálisan nem volt jelen a vasárnapi összejövetelen. Amúgy viszont - igaz, a közönség soraiban - nagyon is jelen volt Kendernay János LMP-társelnök, és Ungár Péter, a párt parlamenti képviselője is. (Az összeesküvéselmélet-hívők kedvéért: az MSZP-s Tóth Bertalan mellett ültek.)

Kendernay János az eseményt követő sajtónyilatkozataiban egyértelműen arra célzott, hogy nem egyszerű nézőként tartózkodott a teremben: szerinte indokolatlan a „zöld pártpolitikai tér” megosztottsága. És mondott még valamit, ami talán közel visz a fórum jelentőségének megfejtéséhez: azon dolgoznak, hogy az európai zöld hullám végre Magyarországra is megérkezzen.

Tény, hogy ha az idei európai választások szolgáltak egyértelmű tanulsággal, az a zöldek megerősödése volt. Ausztriában kormányzás vár rájuk, Németországban utolérték népszerűségben a kormányzó jobboldalt, és a kontinens összes olyan zöld pártja föl tudott ülni a Kendernay által említett hullámra, amelyet a trend kedvező egészségi állapotban talált. Az is valószínűnek tűnik, hogy a magyar helyzet – az LMP-Párbeszéd szakadás, illetve az LMP húzóneveinek elvándorlása – jelentősen hátráltatja idehaza a zöld áttörést. Pedig igény minden bizonnyal lenne rá: különösen a 30-on aluli választók preferenciasorrendjében került látványosan előre a fenntarthatóság, a klímatudatosság. Szél Bernadett célzott is rá, hogy furcsa helyzet van a politikában: zöld értékrendű szavazók sokasága keresi a hiteles válaszokat, de a regnáló eliteknél hiába – azaz a kereslet nincs lefedve politikai kínálattal. Szél egyenesen Orbánék zöld ellenforradalmáról beszélt, aminek a mindenfelé sikeres európai zöldpolitika épp az ellentéte.

Jávor Benedek részleteiben is kibontotta, mit jelent a zöld hullám Finnországtól Franciaországig, és amellett érvelt, hogy mostanra a zöldpolitika vált a legfontosabb igazodási ponttá a kontinensen. Szabó Tímea azt világította meg: a fenntarthatóságnak van rengeteg olyan társadalmi, gazdasági, szolidaritási aspektusa, ami egyszerűen kizárja, hogy az orbáni politika valaha is fenntartható irányba forduljon. Karácsony Gergely pedig azt fejtegette, hogy a valódi zöldüléshez nem csupán az elmúlt 10, hanem az elmúlt 30 év hibáival kell szembenézni.

Minderről vasárnapi tudósításunkban röviden már beszámoltunk, arról viszont nem esett szó, mi lehet egy zöld pólus létrejöttének realitása, illetve hozadéka. A jelek szerint – ezt a fórum összes résztvevője egyértelművé tette – a magyar belpolitikában van egy pártokon átívelő zöld platform: nem az összes ellenzéki párt zöld, de vannak ellenzéki szereplők – elsősorban a Párbeszédben, az LMP-ben és a jelenlegi függetlenek között –, akik értik és beszélik a Greta Thunberg-i nyelvet, helyesen használják annak kifejezéskészletét, és nem csak a problémákat, hanem a lehetséges válaszokat tekintve is konszenzus van köztük. Ráadásul az egyetértés túlmutat a szűkebben értelmezett környezeti fenntarthatóság témakörén; kiterjed például az előválasztás szükségességére, a civil társadalom megerősítésére, a szociális biztonság építésére, illetve egy gazdasági zöldfordulat indokoltságára is.

E pillanatban arra is van némi esély, hogy mindebből valamilyen, a Fidesz ellenzékébe betagozódó valós politikai alternatíva legyen. Méghozzá úgy, hogy nem a jelenlegi párttáborokat kannibalizálják. Szintén európai tanulság ugyanis, hogy azokat a választói csoportokat, amelyek az adott kínálatban korábban nem találtak maguknak pártot – a magyar választók 30-40 százalékáról van szó – igen hatékonyan tudják megszólítani azok a politikusok, akiknek a szavazók elhiszik, hogy valóban akarnak és tudnak is valamit kezdeni a környezeti és klímakrízissel.

Az Országgyűlés megszavazta kedden a törvénymódosítást.