Felcsendül a himnusz, látványos és díszes ünnepséget tartanak, amely végén az elnök leteszi az esküjét – az államfő beiktatása remek alkalom az ország egységének kifejezésére, kivéve ha, mint Afganisztánban, rögtön kettőt tartanak belőle. A választási bizottság által nyertesnek nyilvánított Asráf Gáni és az eredményeket vitató, önjelölt győztes Abdulla Abdulla is megtartotta a maga ceremóniáját. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja hiába próbált meg közvetíteni a riválisok között, a vasárnapi, majdnem egész nap tartó tárgyalások nem hoztak áttörést.
A két politikus egyszer már megállapodott az egységkormányról a 2014-es, hasonló eredményeket hozó elnökválasztás után. Akkor az egyezség értelmében Gáni lett az államfő, míg Abdulla az újonnan létrehozott kormányfői posztot kapta. Az afgán TOLONews szerint a két politikus elvben most ismét hajlandó lenne a hatalommegosztásra, de mindketten ragaszkodtak ahhoz, hogy ők nevezhessenek ki több embert a kabinetbe.
Afganisztán a lehető legrosszabb időpontban süllyed belpolitikai válságba, hiszen az ország védelmét biztosító Egyesült Államok másfél hete Dohában békeszerződést írt alá az iszlamista tálibokkal. Az egyezség mára úgynevezett afgánközi béketárgyalások megindítását irányozta elő. A párbeszéd előfeltétele egy fogolycsere lenne, de ettől az alkudozásból kihagyott Gáni elzárkózott, a tálibok pedig újraindították hadjáratukat az afgán biztonsági erők ellen, mivel az ilyen támadásokat nem tiltja a dohai megállapodás.
Az Egyesült Államok egyelőre kitart a kabuli kormány mellett: múlt szerdán „védelmi jellegű” légicsapást mértek egy ellenőrzőpontot támadó tálib harcosokra. A békeszerződés értelmében azonban az amerikai (és NATO) katonák 14 hónapon belül kivonulnak, ha úgy értékelik, hogy az iszlamisták betartották vállalásaikat. A jelenlegi washingtoni kormányzat esetében pedig az látszik valószínűnek, hogy készek szemet hunyni a kisebb-nagyobb kötelezettszegések felett, csak hogy lezárhassák az amerikai történelem leghosszabb, 18 éve tartó fegyveres konfliktusát.
Donald Trump 2016-ban a „végtelen háborúk” befejezését ígérte, és úgy tűnik, hogy ezt a vállalását mindenképpen be szeretné tartani – még abban az esetben is, ha nemzetbiztonsági szakemberek szerint lépései az Egyesült Államok számára hátrányos következményekkel járnak. Ez történt Szíriában, amikor az elnök egyik pillanatról a másikra eldöntötte, hogy kivonja a katonákat. Trump ezt először 2018 decemberében jelentette be, akkor tanácsadói és politikai szövetségesei valamennyire rá tudták beszélni álláspontja finomítására, de tavaly októberben már sokkal határozottabb volt és keresztülvitte akaratát.
Donald Trump Afganisztánnal kapcsolatban világossá tette, hogy a kabuli vezetés hosszú távon csak magára számíthat. Az amerikai elnök pénteken arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a csapatkivonás után a tálibok megdöntik a kabuli kormányt, de szerinte az már nem az Egyesült Államok ügye. „Nem lehetünk ott a következő húsz évben” – fogalmazott Trump, hozzátéve: végső soron az afgánoknak kell megvédniük magukat.
A biztonsági erők készülhetnek is a harcra, hiszen az NBC News amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a tálibok csak színlelik elkötelezettségüket a békéért, valójában csak addig kívánják betartani a békeszerződést, amíg az amerikai katonák elhagyják Afganisztánt. A szélsőségesek ezt követően könnyedén megnyerhetik a háborút, és teljesíthetik célkitűzésüket - az ország erőszakkal történő iszlamizációját. Szuhail Sahín a tálibok szóvivője ugyanakkor visszautasította az NBC állításait, szerinte alaptalan vádakról van szó.
A kabuli kormány kilátásai mindenesetre a tálibok szándékától függetlenül sem jók, hiszen az elmúlt években az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is megvetette a lábát Afganisztánban. A dzsihadisták utoljára múlt csütörtökön hajtottak végre véres merényletet, egy megemlékezésen, amelyen Abdulla Abdulla leköszönő kormányfő is jelen volt. Az önjelölt elnök sértetlen maradt, 32-en azonban meghaltak, és 81-en megsérültek. Egyes elemzők arra számítanak, hogy a dohai békeszerződés nyomán az Iszlám Állam még aktívabbá válhat, hogy keresztbe tegyen az esetleges afgánközi békefolyamatnak és teljes káoszba döntse az országot.
