;

energiahatékonyság;Tóth Bertalan;Innovációs és Technológiai Minisztérium;

- Takarékos kormányígéretek az energiatakarékosság világnapján

Konkrétumokat meglehetős szűken mérő elképzeléscsomagot ismertetett a szaktárca.

Orbán Viktor nem kíván adni a magyar embereknek a környezetvédelemre fordítható milliárdokból - erre a következtetésre jutott Tóth Bertalan MSZP-elnök pénteki, az energiatakarékosság világnapjára időzített Facebook-posztja szerint abból, hogy kivették az energiastratégiából a "Kádár-kockák" és a társasházak célzott felújítási támogatását. Ezt annak nyílt beismeréseként értékeli, hogy Orbán és oligarcha-köre üzletileg minél több gáz, olaj és szén felhasználásában érdekelt. A klímaváltozás elleni küzdelem csak annyiban fontos nekik, amíg az uniós pályázatokon elnyerhető közpénzmilliárdokból jó nagyot lehet markolni - fogalmaz az ellenzéki politikus. Orbán körének nem fontos, hogy a vidéki családi házak lakói vagy a társasházakban élők célzott segítséget kapjanak fűtésszámlájuk csökkentéséhez, hogy a vidéken élők milliói korszerű, kevésbé szennyező fűtési módra álljanak át, hogy javuljon a levegő minősége és az energiaszegénységet se csökkentenék - véli. Szerinte ugyanis az energiaügyi államtitkár úgy gondolja, minderre "nem jön ki a matek". Tóth Bertalan szerint az Orbán-kormány kedvenc oligarcháit helyzetbe hozva akarja kipipálni az energiafelhasználás-csökkentés uniós kötelezettségét. Így a magyar embereknek esélyük sincs a biztonságosabb, jobb életre. Ezzel szemben az MSZP, a zöld mozgalmakkal szoros szövetségben, a környezetünk, az élhető Föld megóvásáért küzd. Így önerő és hitel nélküli szigetelési, nyílászáró- illetve fűtéscsere-támogatást javasolnak - szögezi le Tóth Bertalan.

E témák kétségkívül nem merültek fel az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a világnap kapcsán tartott sajtótájékoztatóján. (Kérdezni pedig nem adódott módunk, hisz lapunk szokás szerint nem kapott meghívót.) Az MTI tudósításából arra juthatunk, hogy Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár felsorolta a kormány korábbi hetekben kidolgozott klímaügyi kommunikációs paneleit. Eszerint a legfontosabb, hogy a teremtett világot védjük. De nyolcpontos klíma- és természetvédelmi akciótervet is hirdettek. 2030-ra az energia- (helyesen: áram-) termelés 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátás-mentesítik. Az energia gazdaságos és környezetkímélő előállítása kapcsán fontosnak nevezte Paks 2-t. Környezetbaráttá alakítják a széntüzelésű Mátrai Erőművet, a napelemtelepeket - például kedvezményes hitelek révén - meghatszorozzák, "okos" fogyasztásmérőket telepítenek, zöldbusz-program indul, a multiktól környezetbarát szemléletet várnak el, a kis- és középvállalkozások átállását 32 milliárddal támogatják (megjegyzendő, hogy ezt az Unió biztosítja), a 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességhez szükséges 50 ezer milliárdot a "klímaszennyező országoktól és cégektől" várják és persze "megvédik a rezsicsökkentés eredményeit".

Mindennapi tévhitekAz energiatakarékosság világnapja alkalmából a Habitat for Humanity Magyarország 7+1, a témához kapcsolódó, mindennapi tévhitet ismertetett. 1. tévhit: Télen nem jó ötlet szellőztetni, mert kihűl a lakás. Ezzel szemben a valóság: A kinti, hideg levegő akár néhány perc alatt képes a benti nedvességet felvenni. Egy nedves lakás kifűtése ötödével több energiát is igényelhet. 2. tévhit: Fával fűteni olcsó. Ezzel szemben a valóság: A tűzifa ára 2011 óta több mint 30 százalékkal nőtt, miközben a vezetékes gáz, illetve a távfűtés ára csökkent. Ráadásul a vezetékes- és távfűtés kevésbé környezetszennyező. 3. tévhit: A meleg leginkább az ablakokon keresztül, illetve azok mellett szökik ki. Ezzel szemben a valóság: A nem vagy rosszul szigetelt falfelületeken sokkal több értékes meleg távozik. 4. tévhit: Ha jól feltekerem a fűtést, gyorsabban melegszik a hideg szoba. Ezzel szemben a valóság: Az új típusú termosztátok esetében elég beállítani a kívánt hőfokot és várni. Így ugyanannyi idő alatt felmelegszik a szoba, csak kisebb a pazarlás és a túlfűtés esélye. 5. tévhit: A lakossági energiafelhasználás elenyésző a közlekedéshez és az iparihoz képest. Ezzel szemben a valóság: A lakosság felhasználása meghaladja a közlekedését és az iparét is. Ezért rendkívül fontos a lakosság energiatudatosság-növelése. 6. tévhit: Az a jó, ha éjszaka jó melegben tudunk aludni, ezért érdemes este sokat fűteni. Ezzel szemben a valóság: A felnőtteknek a pihentető alváshoz a legegészségesebb a 18-19 fok. Ha ezt hidegnek érezzük, érdemesebb - és olcsóbb - vastagabb takarót használni. 7. tévhit: A régi háztartási gépeket érdemes javítani. Ezzel szemben a valóság: Bár a javítás környezettudatos, az elavult berendezések jóval több energiát fogyasztanak, mint az újak. Így minden esetben érdemes utánaszámolni, mi a jobb megoldás. +1 tévhit: Az energiaszegénység főként egyéni döntések és az életvitel következménye. Ezzel szemben a valóság: az energiaszegénység egy összetett társadalmi gond. A rezsi függ például a lakás műszaki állapotától, a közműellátottságtól, az elérhető tüzelőanyagok minőségétől és árától, a szabályoktól és a támogatásoktól. A rossz körülmények között élők eleve hátrányból indulnak, és az alacsony jövedelmükhöz, illetve felhasználásukhoz viszonyítva arányosan többet kénytelenek költeni fűtésre, világításra.

Rekordnyereség, felvásárlás, méretnövekedés - nagyot ment az OTP-csoport tavaly.