Reális esély van arra, hogy a budapesti Városháza udvarán szendergő Merlin Színház ismét előadásoknak adjon otthont. Az art deco stílusú épület felújítása még idén megkezdődik. A 2011 óta üresen álló épület sorsa iránt aggódók tehát fellélegezhetnek: a főváros vezetése elvetette azt a tervet, hogy a házat lebontják, s helyén a Városháza Park bővülhet.
A Városháza északi tömbjében már a 19. században rendeztek kulturális eseményeket. Az épület helyén korábban a Károly-kaszárnya működött, amelynek az egykori Rostély (ma Gerlóczy) utcára néző egyik félemeleti termében 1871-ben nyitották meg a Carlé Varieté nevű orfeumot, azaz zenés kávéházat. Ennek művészeti vezetője a szórakoztatóipar kiemelkedő alakja, Somossy Károly volt, aki azzal írta be a nevét a magyar színháztörténetbe, hogy későbbi a Nagymező utcában létrehozta a róla elnevezett Orfeumot, így lényegében a mai Budapesti Operettszínház alapító-igazgatója lett. Anno egy ilyen szórakoztatóipari intézmény korántsem volt ritkaság egy kaszárnya szomszédságában.
Időközben az Elektromos Művek a budapesti transzformátorállomások tehermentesítése érdekében 1925-ben úgy döntött, hogy a Központi Városháza Károly körút felé eső telkén felépíti a Belvárosi Áramátalakító Állomást. Az 1927-ben átadott kétemeletes trafóház jellegzetessége volt az elliptikus ívű gépterem, ahol három Ganz gyártmányú, egyenként 1500 kilowatt teljesítményű motorgenerátort helyeztek el. Az irányítóközpontot üvegtetővel fedték le. Komoly fejtörést okozott a tervezőknek, miképpen sikerülhet egy ipari létesítményt úgy megépíteni, hogy belesimuljon a Belváros hangulatába. A vasbeton váz komor voltát úgy igyekeztek ellensúlyozni - egyébként sikerrel -, hogy az íves záródású hosszú ablakok felső részének félkör alakú megosztása olyan hatást keltsen, mintha a szecessziós stílust követné. Feljegyezték, hogy az áramátalakító tulajdonosai azzal is megelőzték korukat, hogy a létesítménybe havonta egyszer bárki szabadon beléphetett, s meghallgathatta a szakértő mérnökök előadását arról, hogyan is működik a főváros áramelosztása. Ez a villamosüzem egészen az 1950-es évek második feléig működött. Az épületet ezt követően 1989-ig a Fõvárosi Tanács klubjaként és házi kulturális rendezvények lebonyolítására használták. (Érdekes, hogy Budapesten az áramátalakítók, épületei milyen kedveltek színházi körökben, mint az ismeretes: a ferencvárosi Trafo a Tűzoltó és a Liliom utca sarkán működik, tavaly ősztől pedig a Radnóti színház egyik játszóhelye lett a Kazinczy utcai Tesla Labor, amelynek helyén egy hasonló célú energetikai ipari üzem működött.)
Jelentős fordulatot hozott az épület életében, hogy 1993-ban födémet húztak át a géptermen, így lehetővé vált, hogy az ingatlant színházként is lehessen használni. Az ötlet Jordán Tamás és Marton András fejében fogant meg, akik egykor így fogalmazták meg elképzeléseiket: "A „Merlin Budapest legújabb színháza - de nem csak az. Művészeti központ, angol nyelvű színház, színi iskola, jazz klub, nyelvi laboratórium magyarul tanulók számára, valamint képzőművészeti kiállítóterem és angol könyvesbolt. Mindezeken túl, színháztermünk befogad minden olyan értékes belföldi és külföldi előadásokat, amelyek otthont keresnek.” A nyelvi laboratórium és az angol nyelvű könyvesbolt nem valósult meg. A jazz klub egy ideig működött ugyan, de később számos alternatív játszóhely nyitott kaput, melyek közül a legjelentősebb a Hollán Ernő utcai Budapesti Jazz Klub mint önálló intézmény.
Így történt, hogy a volt transzformátorházat az 1991-ben alapított Merlin befogadó színház vette bérbe. A Merlin szó kelta eredetű szó, s az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a 6. században élt - korábban Myrddin-nek nevezett - személyt takar, aki a mai Skócia területén honos piktek törzsének vezetője volt. Harcosai az ő irányításával arattak fényes győzelmet a betolakodó ír hódítók felett 573-ban, az arderydi csatában. A névválasztás korántsem véletlen: nem csak a színház harcosságára utal, hanem azt a törekvést is tükrözi, hogy kezdetben főleg angol nyelvű előadásokat tartott itt a Merlin (a sikeres magyar produkciók mellett). Szerepelt itt a Derevo, a The Royal Shakespeare Company és Susannah York filmszínésznő is. Számos koncert mellett kiállításokat is rendeztek. Ez a kulturális mix akkor egyedülállónak számított, és manapság sem lehet hasonlóra sok példát találni. A Merlin 19 éves fennállása alatt a nemzetközileg elismert Krétakör Színház számára is fellépési lehetőséget nyújtott - ők a kiköltözésük után egy darabig még felléptek az Átriumban, de azután leálltak.
